A legfiatalabb európai székely márkáról is szó volt az EU Táborban pénteken

A legfiatalabb európai székely márka

A legfiatalabb európai székely márka előadás során Fazakas Szabolcs a nagy sikernek örvendő Székelyföldi Legendárium projektet. Az előadó elmondása szerint gyerekkora óta érdeklik a legendák, históriák.

“A legendárium feladata megismertetni a székelyföldi legendákat”

A projekt nyolc éve indult el és folyamatosan bővül új projektek sorozatával. Kiemelte, nagyon sok külső segítséget kaptak, a legendák összegyűjtése hosszas folyamat volt, mára már 156 legendát tartanak számon. A Székelyföldi Legendárium kezdetben egy térkép volt, de a készlet fokozatosan bővült, hiszen a piacon mára már megtalálhatóak társasjátékok, könyvek és memóriajátékok is. Nem látó gyerekek számára biztosítanak hangos könyveket is.

Már 3 500 könyvet adtak el, továbbra is magas igénylők száma. A projekt kezdetekor a támogató közé tartozott a megyei és a városi tanács is.

“Tizenhat fiatalt foglalkoztatunk, a rajzfilmcsapatot Budapestre jártatjuk. Komoly szakemberekkel dolgozunk, mert fontosnak tartjuk a minőséget” – mondta Fazakas. A rajzfilmkészítés célja legfőképpen az, hogy a külföldiekkel megismertessék a székelyföldi legendákat, amelyeket lefordítanak majd különböző nyelvekre.

A fokozatos fejlődést követően a projekt odáig jutott, hogy a jövőbeli tervek közé tartozik egy rajzfilm stúdió, valamint egy mini erdélyi park. A mini erdélyi park projekt “egy olyan létesítmény, ahol közel ötven erdélyi épület makettje fog megjelenni”. Célja, hogy növelje a turizmust és a gyerekeknek szórakozási lehetőséget tudjon nyújtani.

Európának új irányvonalakra van szüksége

Hegedűs Barbara a Fidelitas külügyekért felelős alelnöke és Borzási Sarolta a MIÉRT külügyi kabinetének tagja beszélgettek Európai új irányvonalairól az EU Tábor második napján. Hegedűs Barbara és Borzási Sarolta Európa legnagyobb ifjúsági szervezetének, a YEPP-nek vonzatában beszéltek Európa és a Kárpát-medence fiataljainak helyzetéről.

A YEPP-en belül három fő kérdéskör létezik jelenleg – tudhattuk meg az előadásból. Elmondásuk szerint a fiatalok radikalizációja, identitásválsága és a munkanélküliség jelenleg a legproblémásabb gócpontjai a kontinensnek, ezeket a kérdéseket pedig tovább bonyolítja a politikai helyzet. Ezen belül is a bevándorlás ügy kavar nagy port főleg Magyarország intézkedéseinek európai megítélése kapcsán.

Hegedűs Barbara az ernyőszervezet fő prioritásaként értékelte a fiatalok megszólításának, és támogatásának problematikáját. Így lett a gondolatmenet következő állomása az Erasmus+ minél nagyobb mértékű kihasználása. Az előadók összefoglalásként elmondták, hogy mind a MIÉRT és mind a Fidelitas számára célként jelenik meg a fiatalok hosszú távú helyben tartása, valamint a fiatalok tapasztalatszerző útjainak maximális támogatása.

Mindenki másképp csinálja

A péntek délután első előadása az EU Táborban Mindenki másképp csinálja – címmel zajlott. Tamás Sándor Kovászna Megye Tanácsának elnöke és Péter Ferenc Maros megyei elnök beszélgettek a táborozókkal a tisztség kihívásairól.

Az előadás során az előadók többek közt a két tanácselnöki munkában rejlő különbségekre is reflektáltak. Péter Ferenc elmondta, hogy Maros megyében a hangsúlyt az otthontartásra szeretnék fektetni. “Hogyan lehet úgy csinálni, hogy otthon maradjunk?”- fogalmazta meg az előadás témájával kapcsolatban. “Elő kell segítenünk, hogy olyan vállalkozások induljanak el Maros megyében, amelyek arra biztatnak, hogy van értelme a szülőföldön való boldogulásnak”- jelentette ki. Lévén, hogy minden megyének megvannak a maga sajátosságai, a Maros megyei sajátosságokkal kapcsolatban kifejtette, hogy náluk fontos, hogy a választások során minden szavazóbázist meg tudjanak szólítani, úgy tudjanak politizálni, hogy a magyar, a román tömbvidék és a vegyes részekhez is szóljanak a tervek.

Tamás Sándor Kovászna Megye Tanácsának elnöke elmondta, hogy az önkormányzati munkára elsősorban jó stratégák és jó szervező képességgel rendelkező emberek a legmegfelelőbbek, a választásokkor pedig mindig “elsősorban az emberekkel kell foglalkozni és nem a vetélytársakkal”. Az elöljáró szerint az ideális politikus nem ijed meg a monotóniától, acélból vannak az idegei, és legalább ugyanilyen fontos, hogy a román és a magyar nyelven kívül beszéljen idegen nyelvet is.

Antal Árpád Sepsiszentgyörgy polgármesterével és Ráduly Róbert csíkszeredai polgármesterrel példálózott, amikor kijelentette, szerinte az igazán jó politikus “ütésre erősödik, és nem puhul”. A közönség soraiban ülök is megosztották a véleményüket a téma kapcsán, arra a kérdésre, hogy milyen az ideális erdélyi magyar politikus a következő jelzőket mondták: talpraesett, megbízható, igazságos, alázatos, kitartó.

A fiatalok közéleti szerepvállalásának témájával kapcsolatban hozzátette: “egy társadalomban a közgondolkodást mindig a fiatalok és a nők határozzák meg.” Véleménye szerint szükség van a megújulásra és ezt rétegesen, fokozatosan lehet megtenni. “Egy társadalomban a váltást csak rétegszerűen lehet megtenni. Új világot csak új generációval lehet építeni”- fogalmazott a háromszéki elöljáró.

Cigánykodás- címmel tartott előadást a tabu sarokban

A péntek esti előadássorozatot egy TABU téma zárta le, amelyen András Lóránd személyes tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal. Célja az volt, hogy felhívja a figyelmet a megoldandó cigány problémára.

András Lóránd csíkszeredai születésű édesapja és édesanyja is cigány származásúak, jelenleg Székelyudvarhelyen él. Az iskolában gyakran érték önbizalmat romboló kritikák “néger kockának neveztek”, “én voltam a büdös cigány”. Ezekből a helyzetekből mégis képes volt felállni és mára már családos emberként éli mindennapjait. A cigány problémára keresi a megoldást és ennek okáért egy éve részt vesz egy cigány projektben, amelyben próbálnak a cigányok helyzetén javítani.

A személyes tapasztalatok megosztása után a nézőket is bevonta előadásába, amelyben megoszthatták pozitív és negatív élményüket a cigányokkal szemben.
A párbeszédekből a hallgatóság azt a következtetést vonhatta le, hogy a cigány kisebbségnek ki kell törnie a hagyományos életmódból, a szülőknek támogatniuk kell gyermekeiket a tovább tanulásban, céljaik megvalósításában. András Lóránd véleménye szerint ugyanakkor “az első lépést a többségi társadalomnak kell megtennie”. (közlemény)


Forrás:itthon.transindex.ro
Tovább a cikkre »