A lakhatás nemzeti ügy, a Fidesz tojik rá! Egyre lehetetlenebb az otthonteremtés

Hiába vagyunk azért a világon, hogy valahol otthon legyünk benne: a magyarok új generációja szó szerint egyre nehezebben talál „otthont”, a saját szülőföldjén, a hazájában, azaz Magyarországon.

Újfent megállapításra került az a közismert körülmény, hogy az „otthontalanak” lehetőségei nem bővülnek, hanem szűkölnek. Ezúttal az objektív tényeket a hvg.hu szűrte le az Otthon Centrum, az ingatlan.com adatai alapján, amit mi a Workania állásportál számaival hasonlítottunk össze.

Egyre rosszabb

A gazdasági lap adatai alapján megtudtuk, hogy 2010-ben egy négyzetméter budapesti téglaépítésű lakás átlagosan 308 ezer forintba került, 2016-ban azonban már 489 ezer forintba, ez pedig 58 százalékos emelkedést jelent. 2010-ben egy átlagos 50 négyzetméteres budapesti albérlet havi bérleti díja 74 ezer forintra rúgott, 2016-ban 128 ezer forintra, ez 72 százalékos emelkedés.

A KSH diagramja szerint a béremelkedés 2008-tól folyamatos, körülbelül egyenletes ütemű, a kormányzati ciklusokon átível. Igyekeztem azonban a korrektség jegyében a budapesti átlagfizetéseket a budapesti árakkal összehasonlítani, éppen ezért az állami intézmény helyett a Workania részletes, hosszú évekkel ezelőtti időket, illetve a friss állapotokat is rögzítő statisztikaival dolgoztam. Kiderült, hogy 2010-ben a budapesti bruttó átlagfizetés 265 ezer forint (nettó 169 ezer), 2016-ban 334400 forint (nettó 222 ezer) volt. A nettó bérrel kalkulálva tehát 31 százalékos emelkedést könyvelhetnek el a háztartások.

De, a lényeg az, hogy az ingatlan- és az albérletárak majdnem kétszer akkora mértékben növekedtek, mint az átlagkeresetek. Mondhatjuk azt is, hogy aki albérletben lakik, azaz onnan akar saját otthonban költözni, az négyszeresen rosszabb helyzetbe került. Laikusként is egyértelmű, hogy az ilyen helyzetben élők fizetésének a legnagyobb része elmegy arra, hogy otthontalanságuk  eredménye ne legyen a hajléktalanság. Az otthontalanok tehát egyre kevesebb tartalékból kénytelenek egyre magasabb árú ingatlanokra félretenni.

Mondjuk ki: a lakhatás nemzeti ügy.

A fővárosban és a nagyvárosban elszabadult bérlakásárak természetesen csökkentik az országon belüli munkaerő-áramlás esélyeit, a sokak által hiányolt társadalmi mobilitást, ezzel együtt növelik a kivándorlási hajlamot, amit a dolgozói szegénység egyébként is megalapozott.

A kivándorlás munkaerőhiányt eredményez, amit kormányzat többek között ukrajnai ukrán munkaerő toborzásával kíván ellensúlyozni.

A logikai láncolat legvégén el is érkeztünk a lakosságcseréhez, ami alapvetően megváltoztatja Magyarország kulturális berendezkedését.

A hatalom cinikus

Ehhez képest érthetetlen a kormányzat rendíthetetlen cinizmusa.

Ma már látszik, hogy a CSOK érdemi megoldást nem adott, a nehezen teljesíthető feltételek és az ingatlboom miatt a magyar csodaként emlegetett kormányzati intézkedés nem ott segít, ahol szükség lenne rá.

A kormány érdemben nem reagált arra, hogy a Jobbik és az LMP évek óta állami bérlakásprogramot szorgalmaz. Mi több a Fidesz frakciója két éve kiadott egy meglehetősen groteszk közleményt, amely tökéletesen illeszkedik a felperzselt föld taktikájához, eszerint

a szociális alapú bérlakások tömeges építésének ötlete kifejezetten veszélyes és nem időszerű

a hazánkat és Európát érintő rendkívüli mértékű népvándorlás közepette. A Fidesz szerint 

az otthonteremtés ma már biztonságos,

Cseresnyés Péter, a Fidesz munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár minap arról nyilatkozott, hogy

a magyar munkahelyek olyan mértékű jövedelmet tudnak adni, amiből már Magyarországon is jól meg lehet élni.

Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Miniszter (Emmi) csupán a számára kedvező adatokat mazsolázta ki a Magyar Ifjúság Kutatás 2016-os gyorsjelentéséből, mikor a fideszes politikus azt mondta, hogy

egyre több fiatal tartja Magyarországot a legjobb helynek, ahol élni szeretne

Nem beszélt arról, hogy a kutatás szerint minden harmadik 15 és 29 év közötti magyar külföldön szeretne boldogulni, ezen belül 45 százalék fontolgatja a tartós letelepedést. Hogy nem „kalandvágyról” van szó, arra ékes bizonyíték, hogy a megkérdezettek 69 százaléka a jobb megélhetést jelölte meg fő motivációs tényezőként, 34 százalékuk már 180 ezer forint alatti fizetéssel is elégedett lenne.


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »