A Kurultaj egyedülálló szabadtéri kiállításáról – tudós szemmel

A Kurultaj egyedülálló szabadtéri kiállításáról – tudós szemmel

A karosi III temető honfoglalás kori leleteinek vélhető eredete Krisztus előtt kétezer évre nyúlik vissza Ázsiába, a vezéri sírba eltemetett férfi anyai ágon egyértelműen a Kaukázus vidékéről származik. A “magyar fejedelmi kíséret” sírjaiból előkerült fegyverekből művészi kivitelben készült honfoglalás kori fegyverrekonstrukciókat is láthatunk a Kurultajon.

Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti emlékparkban tegnap “Kurultaj szakmai Napot” tartottak, a Kurultajon megtekinthető régészeti-antropológiai tematikus tárlat kapcsán. “Megelevenedik a fejedelmi kíséret” címmel egyedülálló ideiglenes, szabadtéri régészeti-antropológiai kiállítást – amely augusztus közepén a bugaci Kurultájon lesz megtekinthető – elemezték a szakemberek.

 

A három közgyűjtemény, a miskolci Hermann Ottó Múzeum, a kecskeméti Katona József Múzeum és a budapesti Magyar Természettudományi Múzeum együttműködésével létrejött tárlaton a Kárpát-medence legrangosabb honfoglalás kori temetőinek leleteiből látható majd válogatás.
Pusztai Tamás, a Herman Ottó Múzeum igazgatója a kiállítást bemutató csütörtöki ópusztaszeri szakmai rendezvényen felidézte, hogy 1980 ás 1990 között Révész László a Bodrogközben két honfoglalás kori temetőt tárt föl. A karosi temetőket bő fél évszázadig használták, és a feltételezések szerint nem egy hagyományos falusi közösség tagjai kerültek ide. Az egyik temetőből 73, a másikból 19 sír került elő, ezek több mint 60 százaléka fegyveres férfié, akik a fejedelmi kíséret tagjai lehettek.
Az időszaki kiállításon a karosi temetők egyes kiválasztott, talán legjelentősebbnek nevezhető leletei alapján készült rekonstrukciókat mutatnak be. A látogatók ezek mellett megismerhetik a karosi temetők leleteinek tanulmányozásából született legfontosabb természettudományos eredményeket is.

Bíró András Zsolt, a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tárának kutatója kifejtette, hogy  a korábbi feltételezések szerint a honfoglalás kori népesség antropológiai jellemzői régiónként és a társadalmi helyzet alapján is eltérőek. A legújabb vizsgálatok bebizonyították, hogy az egyéni különbségek ugyan nagyok, de a Kárpát-medencei népesség alapvető bázisát olyan típusegyüttes adja, amelynek képviselői generációk óta együtt éltek.
Török Tibor, a Szegedi Tudományegyetem genetikai tanszékének docense elmondta, hogy a Karos III temetőben talált régészeti leletek genetikai vizsgálata azt mutatja, a közösség vélhető eredete Krisztus előtt kétezer évre nyúlik vissza Ázsiába, a vezéri sírba eltemetett férfi anyai ágon egyértelműen a Kaukázus vidékéről származik.
Az időszaki kiállításon először láthat a közönség művészi kivitelben készült honfoglalás kori fegyverrekonstrukciókat. Az ezeken dolgozó Strohmayer Ádám ötvös elmondta, hogy két szablya, egy rendkívül finoman megmunkált vezéri fegyver és egy vágástesztre is alkalmas penge készül el.
A Kurultájon, Európa legnagyobb lovas hagyományőrző rendezvényén tizenkét országból mintegy 27 hun és türk tudatú nemzet képviselője vesz részt. Az augusztus 12. és 14. között zajló rendezvényre mintegy 250 ezer embert várnak a szervezők.

 

kurultaj.hu / MTI, fotók: borsod.info képei az “Elit Alakulat” c. kiállításról


Forrás:kurultaj.hu
Tovább a cikkre »