A Kúria szerint az állam nem felelős – futhatnak a pénzük után az egykori Malév-dolgozók

A Kúria szerint az állam nem felelős – futhatnak a pénzük után az egykori Malév-dolgozók

A Kúria döntése szerint a magyar állam nem felelős a légitársaság csődjéért. Ez azt jelentheti: nem kell kifizetni az alkalmazottak elmaradt bérét – írja a Népszava.

– Államcsődnél lehet olyat látni, hogy egy állami cég dolgozója nem kapja meg azt a bért, amiért keményen megdolgozott – fakadt ki a 2012 februárjában csődbe ment Malév egykori dolgozója, aki hat éve vár arra, hogy az állam átutalja neki a fizetését. Hozzá hasonlóan mintegy 2,5 millió forint járna annak a budapesti férfinak is, aki felesége halála után örökölte meg a követelést. Elmondása szerint hiába küzd már ügyvéddel az igazáért, az eddigi próbálkozásai kudarcba fulladtak. Legutóbb levélben fordult Máger Andrea nemzeti vagyonért felelős tárcanélküli miniszterhez, de még választ sem kapott.

A Malév csődje óta nagyjából 800 egykori dolgozó vár arra, hogy megkapja elmaradt munkabérét vagy végkielégítését. A teljes követelés a költségvetés szempontjából nem jelentős összeg, nagyjából 4,5 milliárdról van szó, de az állam – hiába volt a légitársaság több mint 95 százalékos tulajdonosa – nem fizette ki az alkalmazottakat. A Bérgarancia alapból ugyan minden dolgozó kapott nagyjából 1,5 millió forintot, a behajtott tartozásokból pedig még további összegeket, ám sok esetben még így sem érték el a kifizetett pénzek a követelések 30-50 százalékát.

A dolgozók egy része pert indított, a bíróságtól pedig annak megállapítását várták, hogy az állam felelős a cég csődjéért. Beadványukat egyebek mellett azzal indokolták, hogy a 66 éves múltra visszatekintő, több ezer dolgozót foglalkoztató vállalatnak mindössze hatoldalas üzleti terve volt, az állam pedig nem tett meg mindent azért, hogy elkerülje a bezárást.

A bíróság egyesítette a több ügyet, majd első- és másodfokon annak a mintegy 280-300 dolgozónak adott igazat, akik perre mentek a pénzükért. Ők Idén tavasszal a másodfokú ítélet kihirdetése után azért voltak optimisták, mert tudták: ezek után jó eséllyel indítanak majd kártérítési pert – ha végre befejeződik a cég felszámolása -, mert már a zsebükben lesz egy, az állam felelősségét megállapító döntés. Ebben az esetben ugyanis szinte csak az összeg nagyságáról szólt volna a bírósági eljárás.

A hidegzuhany október 9-én érte az egykori alkalmazottakat: az állam ugyanis nem nyugodott bele a bírósági döntésekbe és a Kúriához fordult, ahol hatályon kívül helyezték a korábbi ítéleteket. A testület szerint „a Malév felszámoláshoz vezető veszteséges gazdálkodást nem az állam befolyásoló magatartása és a megfelelő intézkedések elmulasztása okozta”. Az indoklás szerint nem minősíthető tartósan hátrányos üzletpolitikának az, hogy „intézkedései, üzleti tervei, stratégiai döntései részben vagy egészben eredménytelennek bizonyultak”.

Ez a döntés csak azt állapította meg, hogy az állam nem felelős a csődért, a követelések ettől még továbbra is jogosak. A gond az, hogy a még mindig felszámolás alatt lévő Malévnak nem lesz pénze a tartozások kifizetésére, az állam pedig – a jelek szerint – nem szeretne a cégéért felelősséget vállalni.

– A személyes véleményem az, hogy politikai döntés született a Kúrián. A legfelsőbb bírói testület két, igazságügyi szakértők véleményével alátámasztott ítéletet söpört le – mondta a Népszavának a légiközlekedésben dolgozók érdekeit képviselő Hunalpa elnöke, Demeter Csaba.

Az biztos, hogy a kormánynak jól jött a Kúria ítélete, ha ugyanis másként dönt a testület, akkor nemcsak a dolgozók követelései kaphattak volna zöld jelzést, hanem a cégek is. Márpedig ez a költségvetés szempontjából is óriási összeg lenne, a mintegy háromezer hitelező 175 milliárd forintot követel.

Demeter Csaba elmondása szerint túl sok lehetőségük nem maradt: fordulhatnának az Alkotmánybírósághoz vagy a strassburgi bírósághoz a vélt hatalmi befolyás miatt, de ezeknek nem biztos, hogy lenne már értelmük. Az egykori alkalmazottaknak ugyanakkor azt javasolja, hogy a döntés ellenére indítsanak majd kártérítési pereket. Erre a hivatalos felszámolás időpontjától számítva 90 napjuk lesz. Nem zárható ki ugyanis, hogy az állam végül a dolgozói követeléseket befogadja majd, miközben a céges tartozásoknál a Kúria döntésére mutogat.

Az állam távolságtartása egyébként azért is különös, mert korábban – ha a politikai érdekek azt diktálták – az is előfordult, hogy egy magáncég tartozásaiért is felelősséget vállalt. Czeglédy Csaba egykori szocialista politikus ügyében például törvényt fogadtak el a kártalanításról. A Nyugat.hu információi szerint összesen 35,5 millió forintot fizettek ki a károsultaknak, pedig a kormánypárti sajtó az ügy kirobbanásakor több százmilliós kárról beszélt, a kárigények benyújtására vonatkozó határidőt pedig egy alkalommal meg is hosszabbították.

Mikor lesz vége a felszámolásnak?

A 2012-ben csődbe ment cég felszámolásának befejezését a legtöbben nyárra várták, de ez tovább csúszott. A záró mérleget tavaly ugyan leadták, de ekkor a bíróságnak ki kellett küldenie az összes hitelezőnek egy levelet, amelyben tudatja a részleteket. Ez a Malév esetében 3000 küldeményt jelent, gyakran külföldi címzettekkel, ráadásul az is előfordul, hogy az érintett cég már meg is szűnt. Amikor ez a folyamat lezárul, hivatalosan is bejelentik a cégközlönyben a felszámolást.


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »