A Kúria elnöke óvatosságra intett

A Kúria elnöke óvatosságra intett

Nem feltétlenül nevezném jogászoknak azokat az ügyvédeket, akik a devizahiteles adósokat képviselik a bíróságon – fogalmazott Wellmann György tegnap reggel a Kiskörúton. A Kúria polgári kollégiumának vezetőjét az utcán értük utol, ahol a szervezet félévzáró sajtótájékoztatójára igyekezett. A főbírót menet közben megkérdeztük arról a nagy port kavart levélről, melyet a Magyar Bankszövetségnek írt, és amely miatt bírók, devizahiteles-ügyekben jártas ügyvédek és adósok is követelték azonnali távozását. Wellmann György a kérdésünkre nem állt meg, hanem közölte, hogy egyáltalán nem tartja aggályosnak a szóban forgó levelet. További érdeklődésünket válogatott sértegetések kíséretében azzal hárította el: csupán magánemberként mondta el a véleményét.

Wellmann György áprilisban írt levelet a bankszövetségnek, amit lapunk hozott nyilvánosságra. A főbíró azt közölte, hogy a Kúria tanácsa által hozott ítéletet – amely miatt a pénzügyi szakmai szervezet később dühöngött – nem tartja iránymutatónak a bíróság. Ezután intézkedett a szóban forgó határozat eltávolításáról, amely azóta sem szerepel a bírói testület honlapján, és megígérte a bankároknak, hogy az a tanács, amelyik az ítéletet hozta, a jövőben igazodni fog a Kúria ítélkezési gyakorlatához.

A Múzeum kávéházban megtartott sajtótájékoztatón Wellmann György már nemcsak magánemberként, hanem a Kúria kollégiumvezetőjeként reagált, hangja is megszelídült. Azt mondta, levelét félreértelmezték. Ő ugyanis nem elnézést kért, hanem azt közölte, hogy az említett devizahiteles-ügyben hozott kúriai döntés ellentétes egy ugyancsak a Kúria által hozott korábbi jogegységi határozattal.

Darák Péter, a Kúria elnöke is kifejtette álláspontját a levélről. Szerinte a megfogalmazás nem volt szerencsés, szerzőjének érdemes lett volna óvatosabban fogalmazni. Mint mondta, Wellmann-nak nem kellett volna „szakmai álláspontot” közölni a levélben.

A devizahiteles-ügyekről egyébként többször esett szó a bíróság félévi értékelőjén. Arra a kérdésre szintén Wellmann György válaszolt, hogy az ítélkezés alapján a devizahiteles-perekben „nem lejt-e a pálya a bankok felé”. A főbíró egyértelműen tagadta a felvetést, szerinte sem a bankok, sem az adósok felé nem „lejt a pálya”. Elhangzott az is, hogy több mint kétszáz devizahiteles-ügy van a Kúrián, az alsóbb fokú bíróságokon pedig sok ezer. Júniusban pedig megszületett az újabb jogegységi döntés, amelyben kimondták: érvényes az a devizahiteles kölcsönszerződés, amelyben a tartozás összege forintban meghatározott, de azt a nyilvántartás devizában egyértelműen tartalmazza, és kiszámítható.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 07. 07.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »