A Kúria bűncselekmény hiánya miatt felmentette László Petrát a garázdaság vádja alól, Nemzeti Jogvédő Szolgálat közleménye, 2018. október 30.

A Kúria dr. Kónya István vezette tanácsa 2018. október 30-án hozott felülvizsgálati ítéletével bűncselekmény hiánya miatt felmentette László Petra operatőrt az ellene garázdaság vétsége miatt emelt vád alól. Egyúttal a Kúria hatályon kívül helyezte a Szegedi Járásbíróság és a Szegedi Törvényszék azon korábbi határozatait, amelyek garázdaság vétségében tévesen bűnösnek minősítették az operatőrt és emiatt próbára bocsátás intézkedést alkalmaztak vele szemben. Ezzel több mint három év meghurcolás után végre megtörtént a nemzeti elkötelezettségű – dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője által védett – filmes szakember teljes büntetőjogi rehabilitációja.

Alapvető és jogszerű elvárás ezek után mindazon sajtószervvel szemben, amelyek a korábbi elmarasztaló ítéletekről tudósítottak, hogy a felmentés hírét közzétegyék arra is figyelemmel, hogy a felmentést eredményező mai nyilvános ülést minimális sajtóérdeklődés övezte. A vonatkozó szabályok alapján (PK 14.) „ha a büntetőeljárás más módon fejeződik be, mint elmarasztalással, a személyiségi jogok védelméhez fűződő jogpolitikai érdekek helyes értelmezéséből az következik, hogy a sajtó– az érintett személy kívánságára – erről is köteles díjtalanul tudósítani.”

László Petra 2015. szeptember 8-án az N1TV tudósítójaként kamerájával felvételt készített Röszkénél a hazánkba szabálysértést elkövetve jogellenesen behatolt 1300 fős illegális bevándorló tömegről, akik közül mintegy 400 fő az őket feltartóztatni kívánó rendőri erők gyűrűjéből erőszakosan és jogellenesen Szeged felé kitört. A felfokozott állapotú, erőszakos, rendőri intézkedésnek ellenszegülő és agresszív tömeg egyik tagja ekkor a neki háttal forgató operatőrt meglökte, aki ezt követően az őt letarolással, megtaposással fenyegető tömeggel szembefordulva tudósítói munkáját folytatva védte magát, eközben két illegális migránssal testi kontaktusba került, majd ellépett egy, a gyermekével karján futó és rendőri fogásból erőszakkal kiszabadult, s ettől egyensúlyát vesztett, majd emiatt eleső migráns elől, anélkül, hogy – szakvélemény által is megállapítottan – hozzáért volna.

Ezt, a bűncselekményt nem megvalósító eseménysort dagasztotta a liberális sajtó “világbotránnyá”, az EU határait is védő hazánk lejáratására irányuló kampány részeként, László Petra személyét megbélyegezve, jó hírnevét súlyosan sértve és az illegális migránsokat áldozatként beállítva. Az eset után László Petrát még aznap az N1TV telefonon elbocsátotta, ellene lejárató sajtóhadjárat indult, fejére egy iszlám szervezet vérdíjat tűzött, rendőri védelmet kellett kérnie, majd egy, a lakhelyét beazonosíthatóvá tevő Blikk cikk miatt otthonát is el kellett hagyja családjával együtt. Utóbbi jogsértő cikk miatt jogerősen nemrég sérelemdíjat kapott, a jó hírnevét sértő más sajtószervekkel szembeni személyiségi perei folyamatban vannak, de a mostani felmentés után továbbiak várhatóak. Jelenleg a pestisracok.hu és a demokrata.hu sajtómunkatársa.

A Kúria indokolásában világosan kimondta a védelem ez irányú érveit elfogadva, hogy az operatőr cselekménye nem valósította meg a garázdaság vétségét, mivel a kihívó közösségellenesség, mint lényeges bűncselekményi tényállási elem egyértelműen hiányzott, ezért az alsófokú bíróságok a bűnösségét az anyagi jogszabályok megsértésével állapították meg. Emiatt a védelem által szintén hivatkozott jogos védelem, mint büntethetőséget kizáró ok már nem is merülhetett fel, bár ebben a körben arra a következtetésre jutott a Kúria, hogy nem állt fent jogos védelmi helyzet.

A Kúria szerint a cselekmény legfeljebb rendzavarás szabálysértésére lehetett alkalmas, de az már elévült, így a körben az eljárás megszüntetésének volt helye.

Kiemelésre került, hogy az operatőr cselekményét az elkövetéskori, pillanatnyi környezetnek megfelelően kellett vizsgálni, nem pedig az alapján, ahogy azt az eredeti helytől és időtől függetlenül, kiragadva a hírekben tálalták. Az eseményről média által utólag történő tudósítások, interpretációk és kommentárok folytán bekövetkező megbotránkozás vagy elítélő véleménynyilvánítás nem része a vád tárgyává tett cselekmény elkövetésének, így büntetőjogi értékelésének sem.

Dr. Kónya István a bírói tanács elnöke kiemelte, hogy az esemény idején az illegális migránsok a rendészeti jogellenesség talaján állva erőteljesen megbontották a közrendet és köznyugalmat. Nem a terhelt magatartása sértette a közösség nyugalmát, hanem a több száz bevándorló rendőri intézkedéssel szembeszegülő, káoszt előidéző rohama. Amikor László Petra ebbe a mások által megzavart közállapotba beavatkozott, nem vált előidézőjévé a zűrzavarnak, reakciójával az események sorából nem tűnt ki, nem volt kirívó, ezért László Petra cselekménye nélkülözte a kihívóan közösségellenes elemet, nem hathatott a köznyugalom ellen.

Álláspontunk szerint cselekménye semmiképpen sem volt jogellenes.

A Btk 22. § (1) bekezdése szerint „Nem büntetendő az a cselekmény, amely a saját, illetve más vagy mások személye, javai vagy a közérdek ellen intézett, illetve ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges.”

Ha bűncselekménynek minősítették is volna László Petra cselekményét álláspontunk az őt és a közérdeket ért jogtalan támadás fennállt, így a jogos védelmi helyzet okán sem lehetett volna felelősségre vonni, még akkor sem, ha a helyzet feletti ellenőrzést elveszítő rendőrök segítségére sietve útját állja, elfogja vagy visszatartja bármelyik illegális bevándorlót, mivel azok a tiltott határátlépéssel szabálysértést, a rendőri kordonból való kitöréssel a Btk. 279. § (1) bekezdésébe ütköző és a (3) bekezdés szerint minősülő, csoportosan elkövetett, hatósági eljárás megzavarása bűntettét követték el.

Emlékezetes, hogy az eljárásban korábban a Soros hálózat egyik álcivil, “jogvédő” fiókszerve a Magyar Helsinki Bizottság a cselekménynek a közösség tagja elleni erőszak, sokkal súlyosabb megítélésű gyűlölet-bűncselekménnyé való minősítése érdekében lépett fel, eredménytelenül.

Fontos emlékeztetni arra, hogy az esetet követően egy héttel léptek hatályba a szigorú határvédelmi büntető és rendészeti jogszabályok, illetve nem sokkal ezután befejeződött a magyar-szerb határzár kiépítése, amely azóta hatékonyan gátolja a változatlanul zajló tömeges illegális migrációt, amelynek nem felszámolásán, hanem jogszerű csatornákba terelésén dolgozik az EU jelenlegi bevándorláspárti vezetése.

Az egész Európát fenyegető bevándorlási válsághelyzetben fontos, hogy a Kúria mostani döntésével a valódi áldozat és nem a tömeges jogsértést elkövetők oldalára állt.

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ, www.njsz.hu) nevében:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, az NJSZ ügyvezetője (www.gaudinagytamas.hu)


Forrás:gaudinagytamas.hu
Tovább a cikkre »