A kulturális minisztérium és a politikai reklámok

A Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma honlapján tájékoztatást tett közzé a politikai reklámok nyelvhasználatával kapcsolatosan.

A Magyar Közösség Pártjának álláspontja e kérdésben mindig is egyértelmű volt: magát az úgynevezett „államnyelv“ koncepcióját egy többnyelvű országban, mint amilyen keletkezése óta a Szlovák Köztársaság is, egy 19. századi mintákat követő anakronizmusnak tartjuk, amely a mečiarizmusnak köszönhetően került be, majd annak örökségeként maradt benne a mai napig a szlovák jogrendben.

Ez az elavult szabályozás a nem hivatalos érintkezés területére is indokolatlanul túlterjeszkedik, ideológiai alapon az ország őshonos nyelvei közül egyet kivételezettnek nyilvánít, és mindeközben gyakran szembemegy a józan ésszel is. Ilyennek tartjuk a reklámokra vonatkozó rendelkezéseket is.

Nyilvánvalóan egy reklám megrendelője alaposan felméri, hogy üzenetei, kampánya miképpen éri el leghatékonyabban a megszólítani kívánt célcsoportot, hiszen a megrendelő nem kevés anyagi forrást fordít rá. A politikai kampányok esetében is mérlegeljük minden cent hatékony felhasználását. A félmilliós magyar közösség pártjaként, kizárólag magyarlakta településeken folytatott kampányainkban választóinkat természetes módon úgy szólítjuk meg, hogy saját anyanyelvük hangsúlyosabban szerepeljen. Ezt a gyakorlatot követjük a rendszerváltozás óta, és nem is fogunk rajta változtatni a jövőben sem. Bár a reklámszakmai racionalitás alapján nem lenne indokolt, ennek ellenére általában szlovák nyelvű fordítást is elhelyezünk reklámanyagainkon a magyarul egyáltalán nem értő polgárok irányába tett gesztusként. A szlovák etnikai pártok részéről megjelenő hasonló gyakorlatot – hogy Dél-Szlovákiában magyarul is megszólítják a választókat – szintén pozitívan értékeljük.

Hírdetés

A kulturális minisztérium nyilatkozatában nem fejtették ki minden részletében a hatályos szabályozást, amely szerint ugyan a Minisztérium felügyeli e területet, viszont a politikai reklámok esetében nem lehet bírságot kiszabni, csupán felhívni a figyelmet a jogszabály rendelkezéseire. Ez is azt mutatja, hogy a jogalkotó is tisztában volt azzal, hogy itt olyan elvárást fogalmazott bele a törvénybe, amelynek szankcionált megkövetelése alkotmányellenes lenne, és súlyosan sértené a politikai és szólásszabadságot.

Ezt a rendőrségi fellépést politikai célú zaklatásnak és megfélemlítésnek tartjuk, hiszen a törvény alapján a rendőrségnek semmiféle hatásköre nyelvhasználati vonatkozásban nincs, valamint jogosulatlan eljárásuk a kampányunk kivitelezésében is fennakadásokat okozott. Egy jogállamban egy választási kampányba történő ilyen jogellenes állami beavatkozás elfogadhatatlan. Különösen úgy, hogy tudomásunk szerint az eljárást egy szélsőséges párt képviselője kezdeményezte, a rendőrség pedig ehhez asszisztált, a törvény megsértése árán is.

Annak ellenére, hogy szankció a politikai reklámok esetében senkit sem fenyeget, a hatályos szabályozás olyan módon történő módosítását szükségesnek tartjuk, amely nem ad lehetőséget szélsőségesek számára a nemzetiségi feszültség keltésére, valamint tekintettel van az ország valós nemzetiségi és nyelvi viszonyaira, a reklámszakmai szempontokra és nem utolsósorban a politikai szabadságjogokra és szólásszabadságra.

A minisztérium tájékoztatója az alábbi link alatt olvasható: http://www.culture.gov.sk/aktuality-ministerstva-kultury-36.html?id=%201824


Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »