A külföldön munkát vállalók negyven százaléka támogatja az itthoniakat

A külföldön munkát vállalók negyven százaléka támogatja az itthoniakat

A mikro­cen­zus adatai szerint körülbelül 400 ezer magyar élt külföldön a 2000-es évek óta. Az első három célország között Ausztria, Németország és az Egyesült Királyság van. A munkát vállalók negyven százaléka anyagilag támogatta itthon maradt családtagjait, akik viszont tanulási célból mentek külföldre, azoknak a felét a magyarországi hozzátartozók dotálták.

Egyes európai statisztikák 416 ezerre, az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) pedig már 637 ezerre becsüli a világ országaiban élő Magyarországon születettek számát. Ezektől a számoktól lényegesen eltérnek a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatai – amelyek egymástól is különböznek. A hazai társadalombiztosító – az önbevallások alapján – a külföldön biztosított magyarok számát 120 ezer főben adta meg 2017 év elején – derül ki a mikrocenzus most nyilvánosságra hozott adataiból. A 2016-os „kis népszámlálás” szerint a magyarországi háztartásokban élőknek 265 ezer családtagja élt külföldön, ám a 2011-es népszámláláskor még 52 ezerrel kevesebb más országban élő családtagot jelöltek meg.

Az adatokból kiderült, hogy a Magyarországon élők 4 százalékának van közeli migrációs tapasztalata – ez azt mutatja, hogy 378 ezren éltek külföldön a 2000-es évek óta.

Ugyanakkor a 16–29 éves korcsoportban jóval magasabb, hatszoros a külföldi országban egy évnél több időt eltöltők aránya (24 százalék). Míg a népességben 22 százalékos a felsőfokúak aránya, a külföldön élők 30, a visszavándorlók 41 százalékának van felsőfokú végzettsége.

A Központi Statisztikai Hivatal becslései szerint a 16–64 éves korosztályból 8,4 százalék, körülbelül 510 ezren tervezik a kivándorlást a következő két évben. Ám a szakemberek hozzáteszik: a tapasztalatok szerint 20 százalékra tehető a kivándorlási szándékok tényleges megvalósulása.

A Magyarországot elhagyók elsődlegesen munkavállalás céljából választanak egy másik országot lakóhelyüknek. Főleg jobb munkafeltételeket, kedvezőbb életkörülményeket jelöltek meg a kivándorlás okaként. A fő célországok: Németország, Ausztria és az Egyesült Királyság. A külföldön munkát vállaló magyarok többsége az eredeti végzettségétől, szakmájától eltérő munkakörben dolgozik.

Leggyakrabban a kereskedelemben, a vendéglátóiparban, az építőipar területén, valamint a szakképzettséget nem igénylő munkahelyeken helyezkednek el.

A kivándorlást tervező magyarok nagy része (89 százalék) is dolgozni szeretne, mindössze 6,3 százalék azok aránya, akik tanulni mennének valamelyik másik országba. A nyelvet beszélők között viszont már minden tizedik magyar, a tanulók közül pedig minden harmadik diák menne külföldi egyetemre.

A határokon átnyúló pénzmozgásokra is rákérdeztek a mikrocenzusban. A válaszokból kiderül, hogy a külföldön munkát vállaló magyarok 40 százaléka, a már hazatérteknek pedig 47 százaléka támogatta anyagilag itthon élő családtagját. A KSH adatai szerint ugyanakkor majdnem minden második külföldön tanuló megélhetését a Magyarországon élő hozzátartozóknak kellett dotálniuk.

A teljes cikk a Világgazdaság hétfői számában olvasható


Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »