A kubai hatóságok visszavonták az EFE spanyol hírügynökség öt újságírójának akkreditációját szombaton, két nappal a november 15-re tervezett, politikai változást követelő, betiltott ellenzéki tüntetés előtt.
A Nemzetközi Sajtóközpont vezetői bekérették az EFE Havannában akkreditált újságíróit – három szerkesztőt, egy fotóriportert és egy televíziós operatőrt – hogy közöljék velük, visszavonták működési engedélyüket. Azt nem közölték, hogy a visszavonás ideiglenes vagy végleges-e.
Másfél hónappal korábban már visszavonták az EFE egyik újságírójának akkreditációját, így a hírügynökségnek jelenleg nincs munkatársa, aki tudósíthatna a szigetországból.
A hatóságok figyelmeztették az EFE munkatársait, hogy a továbbiakban nem végezhetnek újságírói tevékenységet a szigetországban, de a döntés konkrét indokát nem közölték, csak a nemzetközi sajtó működési szabályaira hivatkoztak.
A döntés példátlan: még soha nem fordult elő, hogy az EFE vagy bármely más nemzetközi hírügynökség minden munkatársának megvonják az akkreditációját a kommunista szigetországban, ezzel megakadályozva, hogy a helyszínről tudósíthassanak.
A lépésre kényes időszakban került sor, amikor az ellenzék tiltakozó menetet tervez hétfőre, amelyen politikai változást követelnek, vasárnap pedig megnyitják a szigetországot a turisták előtt.
A kubai aktivisták október közepén jelentették be, hogy a tilalom ellenére megtartják a november 15-re tervezett békés felvonulásukat a fővárosban, Havannában. Ezt a felvonulást szervező Archipiélago nevű online civil platform tagja, Yunior García Aguilera erősítette meg az EFE spanyol hírügynökségnek telefonon. García Aguilera elmondta: tartják magukat a döntésükhöz, felvonulnak, és bárki csatlakozhat hozzájuk.
A gazdasági válság és a Kubában uralkodó rendkívüli társadalmi elégedetlenség közepette meghirdetett megmozdulás támogatói elutasítják az erőszakot, követelik az állampolgári jogok tiszteletben tartását, a politikai foglyok szabadon engedését, illetve a társadalom helyzetének demokratikus és békés megoldását.
A kubai kormány azzal vádolta a megmozdulás kezdeményezőit, hogy amerikai intézmények és kongresszusi képviselők támogatását élvezik, rendszerváltást akarnak, illetve katonai intervenciót szorgalmaznak. Az aktivisták visszautasították ezeket az állításokat.
Kuba számos városában július 11-én spontán tüntetések voltak a nehéz gazdasági helyzet miatt, a "diktatórikus" vezetés és a rossz kormányzás ellen. A kubai forradalom 1959-es győzelme óta nem látott méretű megmozdulások során egy ember meghalt, több tucatnyian megsebesültek és több mint ezer embert vettek őrizetbe, közülük több százan azóta is rács mögött vannak.
(MTI)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
