A közmunkásokon spórolnak?

A közmunkásokon spórolnak?

Egyetlen hónap alatt elképesztő mértékben, több mint 22 százalékponttal, 46 400 fővel csökkent a közfoglalkoztatottak száma – derül ki a Belügyminisztérium (BM) lapunk által megismert, márciusi adatokat ismertető jelentéséből. Míg februárban még 208 500 állás nélküli embert alkalmaztak közfoglalkoztatottként, márciusban már csak alig több mint 162 ezret. A márciusi adatok a tavalyi év hasonló időszakától is messze elmaradnak: 2016 harmadik hónapjában 11,4 százalékkal dolgoztak többen, mint most, akkor 183 ezer közmunkást regisztráltak. A közmunkások számának csökkenésével párhuzamosan jelentősen megugrott a nyilvántartott álláskeresők száma: március végén ez 420 670 volt, 14,7 százalékkal több a februári, 366 600-as létszámnál.

Bár márciusban több téli program is befejeződik, ez nem lehet magyarázat ilyen mértékű visszaesésre, mivel a tavasz első hónapjában rengeteg új közfoglalkoztatási program is elkezdődik. Ilyenkor indul be több mezőgazdasági munka, és a közterületek parkgondozása, kertrendezése is ekkortól aktuális.

Nagyon úgy tűnik tehát, hogy a kormány – az előzetes tervekkel ellentétben – már idén megkezdi a közfoglalkoztatotti létszám drasztikus leépítését, és nem ad a közmunkásoknak időt jövő januárig. Bár az idei költségvetésben még 325 milliárd forintot különítettek el közfoglalkoztatásra, amiből akár átlagosan havi 220 ezer közmunkást is alkalmazhatnának, és csak jövő januártól jönne a 100 milliárdos forráskivonás, most minden jel arra mutat, hogy a létszámcsökkentésre már idén sor kerül, és nem költik el a rendelkezésre álló összes pénzt a közmunkásokra.

A Policy Agenda elemzőcég legújabb tanulmánya szerint tavaly a kormány 70 milliárd forintot spórolt meg a közfoglalkoztatásra rendelkezésre álló 340 milliárd forintból, ami az egyik fedezete volt az év végi jelentős költekezésnek. A tanulmány rámutat, hogy még így is átlagosan havi 223 ezer közmunkás dolgozhatott, vagyis a költségeket minden bizonnyal tudatosan felültervezték. Idén 325 milliárd forintot különítettek el erre a célra, vagyis a tavalyi maradványt figyelembe véve ebben az évben is bőven biztosítható lenne átlagosan legalább 220 ezer közfoglalkoztatott alkalmazása. Ehhez képest – ezt már lapunk állapítja meg – az első két hónap 210 ezer fős átlaga után nem erre a szándékra utalnak az első tavaszi adatok.

A jövő évi költségvetési javaslatban a kormány maga is elismeri, hogy jelentős létszámcsökkentésre készül, ugyanis mindössze 225 milliárd forintot szán a közfoglalkoztatásra, amivel visszalépnek a 2014-es finanszírozási szintre. A kabinet a büdzsében nem számszerűsíti, hogy ez hány embert jelentene, mivel azonban 2014-ben havi szinten mintegy 180 ezer közmunkásra volt elegendő a pénz, és azóta 5,5 százalékkal nőtt a közfoglalkoztatottak bére, a Policy Agenda várakozásai szerint körülbelül 170 ezer közmunkást alkalmazhatnak havi átlagban a jövő évben. Ez mintegy 40 ezer fős csökkenést jelent majd a tavalyi és az idén év eleji létszámhoz képest, és nagyságrendileg annyi közfoglalkoztatottat jelez, mint ahány idén márciusban dolgozott az országban.

Ha tehát a korábbi tervekkel ellentétben már idén végrehajtják a drasztikus létszámcsökkentést, akkor év végére 100 milliárd forint maradhat az államkasszában, amit decemberben, a választási kampány közepén oszthat majd szét a kormány.

Lapunk megkereste az ügyben a közfoglalkoztatásért felelős Belügyminisztériumot arról érdeklődve, hogy mi a márciusi drasztikus közfoglalkoztatotti létszámcsökkenés oka, és ez azt jelenti-e, hogy idén mégsem várható átlagosan havi 210-220 ezer ember közfoglalkoztatása. Azt is megkérdeztük, hogy átcsoportosítják-e a 325 milliárd forintos keret egy részét, és ha igen, mennyit vesznek el a közmunkásoktól, és azt mire költik. A BM nem erősítette meg, de nem is cáfolta, hogy napirenden lenne a téma, hanem a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz (NGM) irányított, ahhoz a tárcához, ahol az átcsoportosításokról szóló döntések megszületnek. Az NGM-nek azonban három nap alatt nem sikerült válaszolnia kérdéseinkre.

Egyelőre nem tudni azt sem, hogy mi lesz azzal a 40 ezer közmunkással, akiket a kormány szélnek ereszt, hiszen csak az ország bizonyos részein van munkaerőhiány, a keleti országrészben vagy a Dél-Dunántúlon korántsem ilyen jó a helyzet. Ráadásul éppen azokon a helyeken sok a közfoglalkoztatott, ahol az átlagosnál magasabb a munkanélküliség, vagyis ahol a közmunkásokat nem várják tárt karokkal a munkahelyek.

A Belügyminisztérium legutóbbi jelentése szerint márciusban éppen Borsod-Abaúj-Zemplén (30 825 fő) és Szabolcs-Szatmár-Bereg (27 931 fő) megyében dolgozott a legtöbb közmunkás, míg a legkevesebbet a gazdaságilag sokkal jobb helyzetben lévő Győr-Moson-Sopron (1270 fő), Vas (1617 fő) és Komárom-Esztergom (2165 fő) megyében regisztrálták. Hazánk legfejlettebb, nyugati részén, Győr-Moson-Sopron megyében alig 1,4 százalékos a munkanélküliségi ráta, miközben Szabolcs-Szatmár-Beregben közel a hétszerese. Ez a megye 9,1 százalékos mutatójával a legutolsó az országos rangsorban. A létszámcsökkentést tehát éppen azok a megyék szenvedhetik meg, ahol sokak számára a közfoglalkoztatás jelenti az egyetlen munkalehetőséget.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.05.19.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »