A közmunka dominál jövőre is

Bár az idei 340 milliárd forint után jövőre 15 milliárddal kevesebbet szán a kormány a közfoglalkoztatásra, utóbbi költségei mellett továbbra is teljesen eltörpülnek a klasszikus munkaerő-piaci programokra szánt források – derül ki a jövő évi büdzsé múlt héten benyújtott tervezetéből. Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke rögtön fel is hívta a figyelmet arra, hogy a jövő évi költségvetés pusztán a közmunka révén járul hozzá a foglalkoztatás bővüléséhez, hiszen a Nemzeti Foglalkoztatási Alapban (NFA) jövőre a közfoglalkoztatásra 325 milliárd forintot szánnak, aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökre azonban csupán 16 milliárd forintot.

A munkanélküliek ellátására, valamint a foglalkoztatási és képzési támogatásokra jövőre pontosan ugyanannyi pénzt irányzott elő a kormány, mint tavaly, sőt a bérgarancia-kifizetések összegét még csökkentette is több mint 900 millióval. A szakképzési és felnőttképzési támogatásokra ugyanakkor mintegy 6, az uniós programok elő- és társfinanszírozására 15 milliárddal több jut 2017-ben, mint az idén.

Ám valószínűleg a közmunka esetében nem 325 milliárd forint lesz a jövő évi teljes összeg, hiszen Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a múlt héten – a közszolgálati televíziónak – 350 milliárd forintban összegezte a korábbi közfoglalkoztatási programok folytatásának árát. Ebben már vélhetően azok a pénzek is benne vannak, amelyeket a közmunkások átképzésére, a versenyszférába való elhelyezkedésük ösztönzésére akar fordítani a kormány.

Ez a gyakorlat azért is vitatható, mert az NFA bevételeinek legnagyobb hányada a munkaadók és munkavállalók által befizetett különféle (szakképzési, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci) járulékokból származik, és elvileg csak foglalkoztatási és képzési programokra, valamint a becsődölt cégek munkavállalóinak bérgarancia-kifizetéseire lehetne költeni, nem pedig közmunkára, hiszen utóbbi az állam feladata lenne.

A közmunkarendszer dominanciáját az idei országjelentésében az Európai Bizottság is kifogásolta. A dokumentum szerint az elmúlt években jelentősen nőtt a közmunkára fordított összeg Magyarországon, jóval meghaladva az álláskeresési járadékra fordított kiadásokat: 2014-ben a ráfordítás elérte a GDP 0,8 százalékát, 2015 és 2018 között pedig meg fog duplázódni. Az elmúlt években az aktív munkaerő-piaci intézkedésekre szánt költségvetési kiadások mintegy 80 százalékát lényegében közmunkára fordították, amelyet egyre több munkanélküli számára ajánlanak fel, és céljuk a szociális juttatások fokozatos kiváltása.

Az Európai Bizottság szerint a közmunkarendszer nem támogatja kellőképpen a résztvevők visszatérését a nyílt munkaerőpiacra, ami azzal a kockázattal jár, hogy a közmunkások a rendszerben ragadnak. A hivatalos magyar adatok szerint a rendszerből sikeresen kilépők aránya 2014-ben 12,6 százalék, 2015 első felében pedig 13,1 százalék volt. A rendszert 2015 első felében elhagyók több mint 60 százaléka 180 napon belül ismét közmunkát vállalt.

Az egyéb aktív munkaerő-piaci intézkedések azonban hatásosabbak Magyarországon: egy 2012-es összehasonlítás szerint a bértámogatottak körülbelül 70 százaléka talált állást az elsődleges munkaerőpiacon, a közmunkák esetében ugyanez az arány 2 százalék – olvasható az országjelentésben. Brüsszel szerint a közmunkarendszer ráadásul nem a megfelelő célokra irányul. Noha elsősorban a tartósan munkanélkülieket, a hátrányos helyzetű térségekben élő munkanélkülieket és az alacsony képzettségűeket célozza, ugyanakkor 2014-ben és 2015-ben a résztvevők 47 százalékának volt közép- vagy felsőfokú végzettsége. Emellett a közmunkákban részt vevő munkanélküliek aránya továbbra is jelentős az olyan térségekben is, ahol a munkaerőpiac jól teljesít, mint például Győr-Moson-Sopron vagy Vas megye.

Szerző: Márk Edina


Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »