A környezet felelőssége is az elmagányosodás. Hogyan figyelhetünk erre?

A környezet felelőssége is az elmagányosodás. Hogyan figyelhetünk erre?

Sokszor csak egy pár percnyi beszélgetésre, egy jó szóra, vagy valami megoldandó feladatra várnak a magánnyal küszködő emberek, akiknek a semmittevés, az, hogy nem érzik hasznosnak magukat, a legnehezebb teher. Míg előző cikkünkben az egyedülléttel küszködő időseknek adtunk tanácsokat a magány leküzdésére, ezúttal a környezetre, a hozzátartozókra fókuszálunk.
Míg régen csak a nyugatiakról mondtuk ezt, már mi is felzárkóztunk, s egyre inkább tapasztalható az elidegenedés a szűkebb társadalmunkban is, amikor amellett, hogy nem ismerjük a szomszédunkat, nem kérdezzük meg bánatos szemű munkatársunktól, hogy mi történt, sokszor még a barátainkra és a családtagjainkra sem jut idő. Az egyre inkább a pénzhajszáért futó társadalomban bizony egyre kevesebb idő jut az idősekre is.

Sok magányosan élő idős ember azért kénytelen nélkülöznie a szeretteit, mert az unokák, gyerekek a szélrózsa minden irányába költöztek a nagyvilágban. Mások azonban hiába élnek nagyszülők közelében, úgy sem jut idő rájuk – fogalmazza meg az elmagányosodás egyik okát Kopacz Imola pszichológus, aki évtizedek óta a „magányosok védőangyala” Marosvásárhelyen.

 


Forrás:kronika.ro
Tovább a cikkre »