A kormány elfogadta a bankilletékről szóló Smeres törvényt. Újabb drágulás jöhet

A kormány elfogadta a bankilletékről szóló Smeres törvényt. Újabb drágulás jöhet

A kormány elfogadta a Smer javaslatát a bankok által fizetett illeték fizetési kötelezettségének meghosszabbításáról, sőt a nagyságát megkétszerezték.

A bankok jelenleg könyvelésük forrásoldalának 0,2 százaléka értékében kötelesek illetéket fizetni. Ez a kötelezettségük a jövő évben lejárt volna, ám a Smer áthúzta a számításukat, és nemhogy meghatározatlan időre meghosszabbította az illeték fenntartását, hanem meg is duplázta annak mértékét.

Robert Fico azzal védi a javaslat létjogosultságát, hogy a bankok uniós átlagon felüli nyereséget produkálnak Szlovákiában.

„Elveszek tőlük 130 milliót, és szétosztom az emberek között”

mondta a Smer elnöke kedden. A mečiari retorikát idéző kijelentés azért némileg sántít. Ahogy a biztosításokra kivetett különadónál a biztosító társaságokat, úgy most a bankokat sem akadályozza semmi abban, hogy a Smer törvényének terheit az ügyfeleikkel fizettessék meg. Vagyis, a Smer úgy adóztatja meg a lakosságot, hogy közben a felelősséget a bankokra terheli.

Az elemzők szerint, ha a Smer javaslata átmegy a parlamenten, a bankok először illeték emeléssel, később kiadáscsökkentéssel (a hitelfeltételek szigorításával) fognak reagálni a döntésre.

Némi összehasonlítás

Hírdetés

A kormánypártok hangzatosnak ható szociális intézkedései során csak úgy röpködnek a tízmilliók az állami költségvetésből, miközben a képviselők úgy adják el, mintha rendkívül nehéz lett volna forrásokat találni ezekre a tételekre.

Néhány példa az Aktuality.sk cikke nyomán:

tizenhárom millió az ingyenes vonatozásra, hatmillió euró az iskolások természet- és síkirándulásaira, 75 millió a karácsonyi nyugdíjkiegészítésére, amely idén 154 millió euró lesz majd az összeg megduplázása miatt, “ingyen” ebéd az iskolásoknak 80-120 millió euró. Jól hangzik?

Akkor nézzük a forrás oldalt:

Az ingatlanadóból a kormány 360 millió euróra tesz szert, a dohánytermékek jövedéki adójából 750 millió euróra, az üzemanyag jövedéki adója évi 1,2 milliárdos bevételt biztosít. Az egyébként uniós szinten magas adóterhekkel sújtott vállalatok (kicsik és nagyok) összesen hárommilliárd euró nyereségadót fizetnek be az államkasszába, további százmilliókat a szociális és egészségügyi biztosítókhoz – az előbbiről épp nemrég derült ki, hogy a befolyó összegek ellenére veszteségesen működik és plusz transzfereket fog kapni az államtól 200 millió euró értékben.

Az áfából 6,6 milliárdot kasszíroz be az állam. Az autóvezetőkön az állam 25 millió euróval többet akar behajtani 2020-ban, mint idén az üzemanyag adóján keresztül – nem beszélve a bírságokról, az útdíjakról, a biztosítások különadójáról. A dohányosok jövőre összesen 87 millió euróval többet fizetnek majd be az államkasszába. Ha csak a növekményeket vesszük alapul, már azok is nagyobbak, mint az előbb felsorolt szociális programokra költött kiadások. Mindeközben pedig ne felejtsük el, hogy a Most-Híd javaslatának hála csökkentették a személyi jövedelemadó bevételeit a települések (és nem az államkassza) rovására.

Mindent összevetve 2020-ban nagyjából 1,1 milliárd euróval több bevétele lesz az államnak a különböző emeléseknek hála.

A fenti adatokkal nem azt akartuk kihangsúlyozni, hogy a kormánypártok lehetőségeikhez mérten keveset költöttek szociális intézkedésekre, sokkal inkább arra akartuk felhívni a figyelmet, hogy a kormánypártok széles néprétegeket terhelő intézkedéseket vezetnek be, hogy aztán saját, egyre szűkülő választói rétegeiknek kedvezzenek a többiek rovására, miközben korrupciós ügyektől hangos a sajtó, és milliókat, tízmilliókat, százmilliókat használnak fel kétes körülmények között, átláthatatlan módon vagy minden hatékonyság és eredmény nélkül.

Körkép.sk


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »