A konyhák többsége fennakadt az ellenőrzésen

A konyhák többsége fennakadt az ellenőrzésen

Az ételek minősége mellett a konyhák állapotát, a hulladékkezelést és a kártevők jelenlétét is vizsgálta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a közétkeztetést végző vállalatoknál. Az eredmények elkeserítők. A főzőkonyhák többsége ugyanis közepes vagy rosszabb értékelést kapott – értesült lapunk. Megtudtuk azt is: a szolgáltatók gyakran nincsenek felkészülve a speciális igényekre, és a diétás ételt főző szakácsok sem mindig segítik a munkát. A kormány is elismerte a reform kudarcát, ezért enyhít a só- és cukorkorláton.

Rosszul vizsgázott az eddig ellenőrzött közétkeztetési főzőkonyhák többsége. Egy év alatt több mint 2286 létesítményt tesztelt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) élelmiszer-biztonsági és élelmiszer-minőségi szempontból. Az érintett üzemeknek több mint fele (63 százalék) azonban csak közepes vagy annál rosszabb értékelést kapott – tájékoztatta a Magyar Nemzetet a hatóság. Lapunk megkeresésére azt közölték, a tavaly szeptemberben útnak indított minőségvezérelt közétkeztetési program (MVK) részeként tizenöt minőségbiztosítási auditor járja az országot és tart előre nem egyeztetett szemléket.

Vizsgálják az előállított étel minőségét, de ez csak egy apró része a felmérésnek. Nézik ugyanis többek közt azt is, hogy milyen az adott létesítmény épülete, megfelelők-e például a gépészeti és műszaki feltételek, vagy a szennyvízelvezetés, kielégítő-e a kárte­vőkkel szembeni védelem, illetve a hulladékkezelés. Nézik továbbá azt is, milyen módon zajlik az adott konyhában az élelmiszerek tárolása, a takarítás, viselnek-e védőruhát a személyzet tagjai, megfelelő-e a személyi higiéniájuk, megfelelő szakképesítéssel rendelkező személy állítja-e össze az étlapot, és vannak-e diétás ételekhez készítési lehetőségek.

Lesújtó eredmények

Az összesített pontok alapján az adott főzőkonyha az iskolai értékelési rendszerhez hasonlóan elégtelen, elégséges, közepes, jó vagy jeles értékelést kap. Bár az átlageredmények lesújtók, a Nébih honlapján egyelőre mindössze kilencvennégy főzőkonyha eredményei érhetők el, s ezek kizárólag olyanok, amelyek jeles (33) vagy jó (61) minősítést kaptak. A Nébih elmondta: az, hogy kizárólag a magas pontszámú létesítmények neve elérhető, csak a „próbaüzem” ideje alatt működik így. Arra a kérdésre viszont, hogy meddig tart a próbaüzem, a hatóság mindössze annyit mondott: „a teljes jogszabályi és informatikai háttér megvalósulásáig”. A Nébih ráadásul nem alkalmaz szankciókat a rosszul teljesítőkkel szemben. A minősítés legfontosabb célja szerintük, hogy ösztönözze az érintett főzőkonyhákat a jobb minőségre. A feltárt hiányosságok alapján ezért szakmai javaslatokat tesznek a javításokra, majd később ismét felmérik az állapotokat.

A Nébih már 2013 óta külön teszteli a gyermek-közétkeztetésből származó menüsorokat, az ételek illata, íze, megjelenése, állaga alapján határozza meg, hogy az kiemelkedő, átlagon felüli, átlagos, átlagon aluli vagy nem megfelelő. A hatóság eddig országszerte több mint 760 menüsort értékelt. Közülük 80-at találtak átlagon alulinak, és mindössze 5-nél értékelte úgy, hogy nem megfelelő a menü.

A hatóság úgy véli, ha a konyha minősítése jó, nem feltétlenül jelenti azt, hogy ott az elkészített ételek érzékszervi tulajdonságai is megfelelőek; hiszen az étel ízét, elfogadottságát még számtalan más körülmény is befolyásolhatja. Ugyanakkor azt is hozzátették, hogy azt tapasztalták, a helyi termékeket felhasználó, rövid ellátási láncú, jól felszerelt konyhákon – amennyiben az ételek tálalási helye is közel van az étel készítésének helyéhez – könnyebb gusztusos és finom ételeket készíteni.

Egy év után a rendelet módosításra szorul

Egy év telt el a közétkeztetési reform bevezetése óta, de már módosítani is kell a rendeletet. A túl gyors változtatást ugyanis nem mindenhol fogadták örömmel, mégpedig azt, hogy jogszabállyal akarták száműzni az egészségtelen alapanyagokat és a mesterséges édesítőket, és jelentősen korlátozták a só és a cukor használatát. Az idősebb korosztályoknál (az általános és középiskolákban) eddig is lépcsőzetesen csökkentették a sótartalmat, a bölcsődékben, óvodákban azonban egyetlen év alatt mérsékelték minimálisra a só- és cukormennyiséget. A tervezett módosítás lényege, hogy a sócsökkentés kevésbé legyen drasztikus, ezért hat év alatt, fokozatosan vezetik majd be a változást. Ugyanakkor szigorítanak is a szabályozáson, azaz minden korosztálynál tiltanák a mesterséges édesítőszerek használatát. A változtatási tervek között egyebek mellett az is szerepel, hogy több friss tejet adnának a gyermekeknek, ezeket a változtatásokat még az ősszel életbe léptetik.

Keszei Sándor, a Magyarországi Szülők Országos Egyesületének elnöke arról beszélt a Magyar Nemzetnek: annak ellenére, hogy már tavaly bevezették a menzareformot, máig vannak olyan közétkeztetést biztosító cégek, amelyek nem az új rendelet alapján készítik az ételeket. Ennek okát abban látja, hogy az önkormányzatok gyakran már jóval a rendelet bevezetése előtt szerződést kötöttek egy-egy társasággal, és a benne foglaltakat a későbbiek folyamán nem módosították. Ekkor a konyháknak nem kötelező a rendeletnek megfelelő ételeket készíteni – amit gyakran nem is ismernek –, hanem a szerződésben szereplő megállapodás köti őket. A diétás vagy speciális étrendek készítésének tekintetében sok gondot okozhat ez a helyzet, továbbá több helyen hiányoznak a diétás ételt főző szakácsok. – A hozzánk érkezett szülői véleményekből az derül ki, hogy hiába csökkentik a só mennyiségét egy-egy ételben, a gyerekek maguk viszik be az ízesítőt otthonról. Ennek oka, hogy már a minimális változtatás is drasztikusnak számított. Egy ételnél fontos, hogy mennyire finom. Minimális sóval és cukorral is lehet kiváló ételeket főzni, de még mindig az a tapasztalat, hogy a közétkeztető cégek nincsenek erre felkészülve. Sok szülő inkább visszamondta a szolgáltatást – közölte Keszei Sándor. Megdöbbentő, de érkeztek olyan visszajelzések is az egyesülethez, hogy speciális – például diétás vagy lisztérzékeny – étrendet igénylő gyermek esetében kérték az önkormányzati fenntartású óvodák: reggelizzen otthon a gyermek, és vigyék el még ebéd előtt.

A rendelet módosításáról és a menzareform elmúlt egy évének tapasztalatairól szerettük volna megkérdezni Rózsás Anikót, a Közétkeztetők, Élelmezésvezetők Országos Szövetségének elnökét, akitől lapzártánkig nem kaptunk választ kérdéseinkre. Így nem tudtuk meg azt sem, hogy sikerült-e mindenhol bevezetni a reformot, és hányan mondták vissza a szolgáltatást az ételek gyengébb minősége miatt.

Előny a saját konyhaProhászka Istvánné, a fővárosi Aprófalva Óvoda megbízott vezetője a menzareformmal kapcsolatban arról beszélt lapunknak: esetükben nagy előny, hogy saját főzőkonyhájuk van, így csak fokozatosan vezették be a változtatásokat, tehát volt ideje a gyerekeknek megszokni az új ételeket. Hangsúlyozta: náluk kifejezetten ízletesek az ételek, mert saját konyhájukban törekednek minőségi alapanyagokat felhasználni. – Persze a gyerekeknek így is furcsa volt, hogy például a káposztás tésztán nem volt cukor, de hozzászoktak. Annak ellenére azonban, hogy mi fokozatosan vezettük be a változtatásokat, úgy vélem, ezek nagyon szigorú szabályok – mondta az óvodavezető.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 10. 11.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »