A kolumbiai elnöké a Nobel-békedíj

A kolumbiai elnöké a Nobel-békedíj

Juan Manuel Santos kolumbiai elnök kapja idén a Nobel-békedíjat a kolumbiai fegyveres konfliktus lezárásáért tett erőfeszítéseiért – jelentette be pénteken a Norvég Nobel-bizottság Oslóban. A testület döntése meglepetést jelent, mert sokan arra számítottak, hogy a baloldali gerillákkal kötött békemegállapodás népszavazáson történt minapi elutasítása miatt a díjra korábban esélyesnek tartott Kolumbia nem kapja meg a kitüntetést.

Kaci Kullmann Five, a bizottság elnöke az idei díjazott megnevezésekor azt is közölte, hogy a díj egyben tisztelgés a kolumbiai nép előtt, amely a nehézségek és megpróbáltatások dacára sem adta fel az igazságos békébe vetett reményt. A bizottság vezetője kitért arra is, hogy Santos szándékaival ellentétben a kolumbiaiak szűk többsége a népszavazáson nemet mondott a békemegállapodásra, ami miatt ismét valós a veszélye annak, hogy ismét fellángol a fegyveres konfliktus, és az ország jövője ismét bizonytalan. Ezért is minden korábbinál fontosabb, hogy a konfliktusban szemben álló felek továbbra is tiszteletben tartsák a tűzszünetet – tette hozzá.

A bizottság szóvivőjét megkérdezték, hogy nem tartja-e tiszteletlen lépésnek a kolumbiai demokráciával szemben, hogy a Nobel-békedíjat egy olyan békeegyezményért ítélték oda Santos elnöknek, melyet a saját népe is elutasított. Elutasító válasz következett: “A kolumbiaiak nem magát a békeegyezményt, hanem annak egyes pontjait utasították el” – közölte a szóvivő, és hozzátette: a díj a bizottság reményei szerint arra bátorítja majd a kolumbiai vezetőket, hogy tovább küzdjenek a békéért, és ne hagyják, hogy az országon belüli feszültségek megakadályozzák az előrelépést.

Az újságírók megkérdezték azt is, hogy vajon a FARC gerillacsoport legitimizált, “parlament közeli” vezetője miért nem osztozhatott a megtiszteltetésben. A válasz ebben az esetben már szűkszavúbb volt: “A folyamatot mi sosem kommentáljuk”. Állítólag maga Santos elnök sem tudott hatalmas győzelméről. A bizottság úgy gondolta, hogy a szivárogtatások korában a fontosabb információk jobb, ha “élő adásban” jutnak el a kiválasztottakhoz. Márpedig a Nobel-békedíj díjazottjának neve az egyik legszigorúbban őrzött titok.

A kolumbiai békemegállapodást közel hat évig tartó tárgyalás-sorozat előzte meg, és végleg lezárta volna a fél évszázados háborút, ha az október 2-i népszavazáson nem utasítja el a nép. A népszavazás ötlete magától Santos elnöktől származik, akinek az volt a célja, hogy a “lehető legszélesebb legitimitást” biztosítsa a már aláírt egyezménynek. A népszavazás előtt kijelentette, hogy nincs B terve, így amennyiben a nemek győznek, várhatóan újra kiéleződik a fegyveres konfliktus. A békeszerződés ellenzői – Alvaro Uribe korábbi elnökkel az élükön – úgy vélik, hogy az egyezmény túlságosan is elnéző a fegyveresekkel szemben, ezért újratárgyalását követelik. (MTI/M1)


Forrás:vajma.info
Tovább a cikkre »