A kőedény költészete – egy rozsnyói manufaktúra története

Rozsnyón évszázadokon keresztül a bányászat volt a gazdasági és társadalmi élet meghatározó tényezője, mely mellett számos iparos céh is jelentős tevékenységet folytatott. Közülük kiemelkedik a város területén működő, országos szinten is jegyzett két kézműipari műhely, manufaktúra.

 

A kőedény költészete. Felvétel: Puntigán József

 

Az első, a Marko féle bőrgyár 1782-ben alakult meg, a sorrendben második, kőedény manufaktúra pedig 1810-ben. Utóbbi alapítója és tulajdonosa Hoffmann János és családja volt, aki a műhelyét a mai Fazekas utcában (akkor Nagy Csucsomi utca) rendezte be.

Hoffman János 1843-ban bekövetkezett halála után a vállalkozást két éven keresztül, 1845-ig a Hoffman család irányította, majd részvénytársaságként működött. A vállalat igazgatói Mattyassovszky István, Szontágh Imre, Dubrovszky Sándor, Weinstein Jakab és Groszman Fábián voltak.

 

A kiállítás megnyitója a Füleki Vármúzeumban.

 

Legnagyobb fejlődését Szontágh Imre igazgatása idején, 1851 és 1854 között érte el, amikor emeletes épülettel, udvarral, legelővel és agyagőrlő malommal is rendelkezett. Termékeit a helyi és regionális vásárok mellett Budapesten és Debrecenben is sikerrel értékesítette, ahol kihelyezett raktárakat tartott fenn.

 

Korsók. Felvétel: Puntigán József

 

A vállalkozás a 19. század második felében Dubrovszky Sándor ideje alatt hanyatlásnak indult, amit utódai sem tudtak megállítani. A Kassai Ipari Kamara jegyzőkönyvének bejegyzése szerint a rozsnyói manufaktúra 1905-ben fejezte be a működését.

Tányér növényi motívumokkal. Felvétel: Puntigán József.

 

A manufaktúra közel 100 éves fennállása alatt gazdag termékkínálattal rendelkezett. A legnagyobb mennyiségben tányérokat készítettek – ez iránt volt a legnagyobb kereslet, de jelentős volt a különböző háztartási edénykészletek, tálak, tálcák, gyümölcskosarak, virágtartók, bögrék stb. gyártása is.

Elsősorban a városi polgári háztartások igényeit elégítették ki, de a nagyobb piaci siker elérése céljával a vidéki ízlésnek is igyekeztek eleget tenni.

 

Tányér áttört széllel. Felvétel: Puntigán József.

 

Gyártmányaik díszítéséhez kék, piros, zöld és barna színeket használtak. A gyártáshoz szükséges nyersanyagot a környékről szerezte be. A fehér agyagot Betlérből, a sárga agyagot Krasznahorkaváraljáról, a fekete agyagot Berzétéről, a vörös agyagot Gömörhorkából és Mikolcsányból, a vályogot és homokot pedig Kecsőről és Jósvafőről biztosították

 

Korsó virágmotívummal és bányászszimbólummal. Felvétel: Puntigán József.

 

Gyártmányaik eredetiségét vaknyomat felvitelével biztosították, melyből négyféle jelzést ismerünk. „Rosenau” (a legrégibb jelzés a 19. század első feléből), „ROZSNYÓN” (a 19. század közepe), „D.S. ROZSNYÓN” (Dubrovszky Sándor, 1870-80-as évek), Weinstein Jakab jelzése (19. század vége).

 

Az első vaklenyomat. Felvétel: Puntigán József.

 

A manufaktúra megszűnésének 110 évfordulója alkalmából a Rozsnyói Bányászati Múzeum kiállítás összeállításával emlékezett a manufaktúra közel 100 éves történetére. Bemutatva a gyártmányaik változatosságát, szépségét és különlegességét, az akkori mesterek, formázók, festők ügyességét, ötletgazdaságát.

 

Széder tál. Felvétel: Puntigán József

 

A Bányászmúzeum tulajdonában a kőedény manufaktúra 37 terméke van jegyezve: 20 tányér, 7 tál, 4 korsó, 3 kancsó, 1 váza, 1 csutora és egy tálca virágtartó alá. A vállalkozás korai időszakából csak 1 Rosenau jelzéssel ellátott tányér maradt meg.

A legértékesebb tárgy a 19. század közepéről származó, héber feliratú, 33 cm átmérőjű díszített széder tál. A kiállításon ezek mellett a kassai Kelet-szlovákiai Múzeum, a rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeum, magángyűjtők valamint az 1823-ban Murányban létrejött gömöri kőedény manufaktúra termékei is bemutatásra kerültek

 

Hirdetések a Rozsnyói Híradóban. Felvétel: Puntigán József.

A gyártmányok mellett a kiállítás bemutatja a Rozsnyói Híradó 1912 és 1913 évfolyamában megjelent írásokat is, melyek az akkortájt alakuló Rozsnyói Bányászati Múzeum gyűjtemény gyarapodásairól szólnak.

 

Hoffman János. Felvétel: Puntigán József.

 

A kiállítás további érdekesség az alapító, Hoffman János alakjának életnagyságú sziluettje. Ez annál is érdekesebb, mert sem fénykép sem festmény nem maradt fenn róla.

 

Pavel Lackanič. Felvétel: Puntigán József.

 

Szőke Lucia. Felvétel: Puntigán József.

 

A kiállítása anyaga a hónap végéig a Füleki Vármúzeumban látható és látogatható. A kiállítás megnyitóján részt vettek a Rozsnyó Bányászmúzeum képviselői, Pavel Lackanič, a múzeum igazgatója, Silvia Holečková a kiállítás anyagának összeállítója és kurátora, Eva Lazarová, a Múzeum képzőművészeti gyűjteményének kurátora.

 

Silvia Holečková. Felvétel: Puntigán József.

 

Eva Lazarová. Felvétel: Puntigán József.

 

A jelenlévőket a Füleki Vármnúzeum nevében Szőke Lucia, a múzeum munkatársa, a Rozsnyói Vármúzeum nevében Pavel Lackanič üdvözölték. A kiállítás tartalmát Silvia Holečková és Eva Lazarová mutatták be. A megnyitó zárásaként Ambrus Ferenc (Rozsnyó) olvasta fel Ján Hoffmanról írt Szivarfüstben c. novelláját.

 

Ambrus Ferenc. Felvétel: Puntigán József.

 

Puntigán József


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »