A kivándorlás elleni harc jegyében

A kivándorlás elleni harc jegyében

A Kárpát-medencei magyar fiatalok jövőképét nagyban meghatározza az elvándorlás. A mai fiatalok kétharmada foglalkozik a gondolattal, hogy munkavégzés céljából kivándorol a Kárpát-medencéből – hangzott el az előadás nyitányaként. A hazacsábítás lehetőségeiről és a kivándorlás problematikájáról Őry Péter, Duray Miklós és Szász Jenő osztotta meg a gondolatait, keresve a lehetséges kitörési pontokat.

Őry Péter kifejtette, a helyi közösségek tekintetében az elmúlt 25 év politikája is meghatározza az elvándorlás tényét és irányát. Kelet-Szlovákiából többen vándorolnak ki, illetve vándorolnak az ország fejlettebb nyugati térségeibe. Röviden felvázolta a belső migrációt, az ehhez kapcsolódó asszimiláció erősödését.

„A felvidéki magyarok nagyon szerették a szülőföldjüket, mindig visszatértek” – kezdte felszólalását Duray Miklós. A társadalmi és gazdasági változás aspektusai mentén közelítette meg a témát. Mint kifejtette, a sorsfordító eseményeket követően is visszatértek a szülőföldjükre, azonban ez 1990 után megváltozott. Az ipari struktúra változása előmozdította a szülőföldhöz való ragaszkodás változását. Az ipari termelés változásaival egyetemben a mezőgazdaság is átalakult, kevesebbet termelnek. Mindez hozzájárult a kivándorláshoz. Napjainkban a szülőföldnek nincs eltartó ereje – hangsúlyozta Duray.

Az egyéni felelősség fontosságát fogalmazta meg kiindulópontként Szász Jenő. „Magyar élet nincs a Kárpát-medencén kívül” – fejtette ki, reflektálva a magyar identitás megőrzésének fontosságára. Mint elmondta, a program lényege, hogy a kint élő fiatalokat visszacsábítsák. Az identitás megőrzésénél fontos a családi és szülőföldi környezet, mivel ezekkel visszafordítható a folyamat – véli Szász Jenő. A Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke ismertette az elkezdett kutatást. Kérdőíves vizsgálat folyamán vizsgálják a kivándorlás folyamatát, illetve a szülőföld iránti viszonyt.

Mint a fórumon elhangzott, az alacsonyabb végzettségű fiatalok hamarabb térnek vissza szülőföldjükre, mint a felsőfokú végzettségűek. Az ő esetükben a gazdasági kivándorlás folyamata figyelhető meg, nincs érvényesülési perspektívájuk. Háttérbe szorul az identitás kérdése, és előtérbe kerül a gazdasági létfenntartás. A szemléletváltáshoz a kisközösségi szerveződés újragondolása szükséges – jelentette ki Duray Miklós. Őry Péter mindezzel kapcsolatban megjegyezte: nemzetpolitikai kérdés a helybéli, családi alapú gazdaság megerősítése, ezzel is hozzájárulhatnánk a fiatalok visszacsábításához. (A Felvidék.ma tudósítása)


Forrás:mkp.sk
Tovább a cikkre »