A kishantosiak nem kérnek a baloldali káoszból

A kishantosiak nem kérnek a baloldali káoszból

Bár 2014-ben megelőzte a baloldali jelölteket, a jövő évi választáson nem tervez függetlenként elindulni Ács Sándorné. A kishantosi mintagazdaság vezetője kijelentette: a korábbi jó szereplés ellenére nem akar részt vállalni abból a káoszból, ami a mai baloldalt övezi.

„Úgy gondolom, éppen elég nagy a káosz, ebben nem akarunk részt vállalni” – így kommentálta Ács Sándorné, hogy miért nem indul a 2018-as választásokon a kishantosi körzetben függetlenként. A döntés egyfelől meglepő, mivel a kishantosi mintagazdaság vezetője 2014-ben nem szerepelt rosszul a választókerületben, az Élőlánc Magyarországért jelöltje ugyanis például a hantosi választókörben (ide tartozik Kishantos is) a harmadik helyen végzett a jobbikos Árgyelán János, és a Fidesz–KDNP jelöltje, Varga Gábor mögött, és több szavazatot gyűjtött, mint az MSZP–Együtt–DK–PM–MLP összefogás színeiben induló Ecsődi László József.

Ács Sándorné a Hír TV online megkeresésére arról beszélt, hogy ő nem akar semmiféle politikai poziciót szerezni, egyetlen célja, hogy „olyan országot teremtsünk, ahol a gyermekeinknek van jövője. Én ott leszek, ahol a legjobban szolgálhatom azt a célt”. A mintagazdaság vezetője kifejtette: mindenképpen kormányváltásra van szükség Magyarországon, erre pedig az egyetlen esélyt a Botka László által felvázolt szövetségben látja. Ugyanakkor ismert, a kormányfő-jelöltségről idő közben lemondott szegedi polgármesterrel együtt a javaslatai is mentek a süllyesztőbe, és az MSZP azóta is adós maradt egy működőképes választási szövetség kidolgozásával. Ehelyett a káosz lett úrrá az ellenzéki oldalon Ács Sándorné szerint, amely végképp ellehetetleníti a kormányváltást, így a helyben ismert és elismert szakember inkább távol tartja magát a 2018-as választásoktól.

Emlékeztetett, bár az Élőlánc Magyarországért az MSZP ellenzékeként indult, de Botka László „reményteli kezdeményezése” arra sarkallta a szervezetet, hogy beálljanak a szocialista miniszterelnök-jelölt mögé, és a kishantosi vezető komoly emberként jellemezte a szegedi polgármestert, aki sokat tett és tesz a városában élő emberekért.

Keményen nekiment az ellenzéknek

Botka László visszalépése után a kishantosi mintagazdaság veztője keményen bírálta a többi baloldali ellenzéki pártot, köztük is elsősorban az LMP-t, amely párt szerinte „keresztbe feküdt a kormányváltást ígérő Botka-javaslatnak”, és része volt az MSZP-s miniszterelnök-jelölt megbuktatásában. Ács Sándorné október elején tett közzé egy Szél Bernadettnek címzett nyílt levelet, amelyben többek között azt írta, „megjósoltam, hogy erre fognak titeket felhasználni. Bár ne lett volna igazam!”

Kifejtette, 5-8 százalékos támogatottsággal nem lehet az Orbán-kormányt megbuktatni, csupán hatalmon tartani, és az LMP pont ezt teszi. Kijelentette: Botka lemondása nem szocialista belügy, hanem az ország ügye. „Itt és most a reményt és a jövőt vettétek el tőlünk egy alávalóan aljas játszma aktív szereplőjeként” – írta Ács Sándorné. „Végül, de nem utolsósorban el kell mondanom azt is, hogy tisztességtelen az, ahogy korábbi szövetségesetek, az MSZP lejáratására játszotok – vagyis nem a kormányt, hanem az ellenzéket akarjátok leváltani. Nagy kárt, nagy bajt okoztatok – soha vissza nem térő történelmi lehetőséget vettetek el tőlünk, és hazugságokat és üres lózungokat kaptunk cserébe.”

Nem szívelik a Fidesz-kormányt

Ács Sándorné helyi sikere vélhetően a Kishantos-ügynek tudható be, amely kapcsán a helyiek elvesztették a bizalmukat a kormánypártban (hiszen 2014-ben itt a Jobbik jelöltje nyert). Az ügy egyes állami földterületeknek a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ által ökológiai mintagazdaság céljára való használati joga, és ezen területeknek az állam által új bérlőknek történő bérbeadása körül robbant ki. A konfliktus forrása az volt, hogy eredetileg a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet és a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ között az 1998. október 19-től 2013. október 31-ig tartó időszakra haszonbérleti szerződés volt hatályban, azonban a földalapkezelő a szerződés lejárta utáni időszakra pályázat útján új bérlőket választott ki, és ezek használatába is adta az eredetileg KVK által összesen 21 éven át bérelt földterületeket. A központ emiatt pert indított az egyes újonnan létrejött bérleti szerződések megsemmisítése, valamint a földalapkezelői eljárás törvénytelenségének a megállapítása végett, továbbá peres úton próbálta érvényesíteni a szerződés megszűnésekor már elvégzett mezőgazdasági munkák ellenértéke iránti követeléseit is. Az eljárás során, az eljárással összefüggő izgalmak miatt szívrohamban elhunyt Bolye Ferenc, a kishantosi ökológiai gazdálkodás ötletgazdája.

http://mno.hu/

Végül 2017. március 23-án a Fővárosi Törvényszék kimondta, hogy az államnak joga volt más bérlőnek bérbeadni a földet, valamint a pályázati eljárás szabályai megfelelnek az alaptörvény előírásainak, ezért a létrejött, és bíróság által nem érvénytelenített szerződések is érvényesek. A Greenpeace és a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ bejelentette, hogy az Európai Bírósághoz fordulnak.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »