A kínaiak már a hollywoodi spájzban vannak

A kínaiak már a hollywoodi spájzban vannak

„Az ég alatt nincs lágyabb és gyengébb, mint a víz. Mégis, ha megtámadja a keményet és erőset, semmi nem tudja legyőzni, és semmi nem változtatja meg. A gyenge legyőzi az erőset, a lágy legyőzi a keményet” – idézi Az Út és Erény könyvét, a taoizmus alapművét Salát Gergely sinológus a Kína puha ereje című cikkében. A 2010-ben a Kommentárban megjelent írás bemutatja, az ázsiai ország miként igyekszik a lágy győzelmet, a puha erő filozófiáját átültetni a gyakorlatba. Nem fegyverrel, hanem üzlettel és kultúrával, jelen téma esetében pedig hagyománnyal és akciófilmekkel igyekeznek kiterjeszteni befolyásukat. Nem véletlen, hogy egyre szorosabbra fűzik a kapcsolataikat Hollywooddal. Az amerikai filmipar számára a kínai közönség a cél, Kína számára pedig a (kulturális) területszerzés.

Múlt héten mutatták be a magyar mozikban A Nagy Fal című filmet, amelyben Matt Damon külföldi zsoldosként küzd karöltve a kínai hősökkel a gonosz szörnyek ellen. Csang Ji-mu (Zhang Yimou) rendező kínai–amerikai produkcióban készült alkotását eleinte komoly támadások érték. Sokan kifogásolták, hogy egy fehér férfi menti meg a kínaiakat, mintha a szereplőválogatással is a nyugati kulturális fölényt hangsúlyozná a produkció. Ennél azonban bonyolultabb az ügy.

Az amerikai filmipar bevételeinek 70 százaléka jön külföldről – írta a BBC-re hivatkozva múlt heti cikkében az Unikornis. A helyi középosztály robbanásszerű növekedése miatt Kína vált a legfontosabb nemzetközi piaccá Hollywood számára. Az ázsiai országban naponta 27 új vetítőtermet adnak át, tavaly év végén már 41 ezer mozivászonnál jártak, amivel túlszárnyalták Amerikát. S bár a kínai filmipar növekedése lelassult 2016-ban – azok után, hogy 2006 és 2011 között a háromszorosára nőtt a piac mérete – a Bloomberg számításai szerint 2017-ben a bevételek tekintetében is lehagyják az Egyesült Államokat. A Deadline cikke szerint a jegyeladások 22 százalékos növekedésének hála idén 10,4 milliárd dollárt kaszálnak majd Kínában, szemben a 10,2 milliárdos amerikai bevétellel. Ha ehhez hozzávesszük, hogy Kína megemelte a külföldi filmek kvótáját, a korábbi húsz helyett immár 34 alkotás bemutatását engedélyezik évente – és egyes források szerint ez a szám tovább nőhet a művészfilmek és Oscar-díjas produkciók importálásával –, Hollywood igyekezete érthetővé válik.

Néhány évvel ezelőtt, a 24 című, nagy sikerű sorozat hatodik évadában Jack Bauer (Kiefer Sutherland) ügynököt egy kínai börtönben tartották fogva, és kínozták két éven át. Ez ma már elképzelhetetlen lenne. Kína és a kínai szereplők nem lehetnek gonoszak az amerikai produkciókban. Annál inkább pozitív karakterek: hősök, megmentők. Ráadásul egyre több ázsiai szereplő és hivatkozás bukkan fel a hollywoodi filmekben. A Mentőexpedíció című filmben például a kínai űrügynökség segít hazahozni a Marson ragadt amerikai főhőst (Matt Damon), és a Gravitációban is egy kínai űrhajó segítségével menekül meg a haláltól a bajba jutott asztronauta (Sandra Bullock).

Általános gyakorlattá vált az is, hogy a filmekből külön kínai változat is készül, amelybe ázsiai vonatkozású extra jeleneteket csempésznek. És a másik véglet, az öncenzúra sem ritka. A Doktor Strange című filmben az egyik hős tibeti származásáról – ahogy az a film alapjául szolgáló képregényben szerepel – inkább hallgattak az alkotók, a Red Dawn című filmben pedig az ellenséges kínai hadsereget utólag az észak-koreaira cserélték fel, nehogy elveszítsék a milliárdos kínai piacot.

Nem ingyen tárja tehát egyre szélesebbre a kapuit Kína az amerikai filmek előtt. És a terjeszkedés sem egyirányú. Vang Csien-lin (Wang Jianlin), Kína leggazdagabb embere, a Wanda vállalatcsoport alapítója egyre nagyobb befolyásra tesz szert Hollywoodban. A Wanda 2012-ben 2,6 milliárd dollárért vásárolta fel az AMC amerikai mozihálózatot. Később a Carmike Cinemas 1,4 milliárdos megvásárlásával a kínai cég lett a legnagyobb mozitulajdonos a világon. 2016 januárjában Vang Csien-lin csoportja megszerezte a Legendary Pictures filmstúdiót – a Batman – A sötét lovag, és a Jurassic World gyártóját – 3,5 milliárd dollárért. Tavaly ősszel a Wanda a Dick Clark Productionst is felvásárolta egymilliárd dollárért. Ez a produkciós cég rendezi egyebek mellett az Aranyglóbusz gálát (Golden Globe) és a Miss America szépségversenyt.

És a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg egykori tisztje nem akar megállni itt, kivetné hálóját a hat nagy hollywoodi stúdió – Columbia, Paramount Pictures, Twentieth Century Fox, Universal Pictures, Warner Bros és Walt Disney – mindegyikére. Tavaly nyáron a Paramountban vásárolt volna részesedést a Wanda, ám az üzletet elutasította a stúdió anyavállalata, a Viacom. Ezért az üzletember más utat választott, és több milliárd dolláros befektetési alapokon keresztül szerezne nagyobb befolyást a hollywoodi stúdiókban.

Az intenzív terjeszkedés miatt az amerikai kongresszus néhány tagja már a vészharangot kongatja. Szeptemberben nemzetbiztonsági okokra hivatkozva közös levélben kérték a hatóságokat, vizsgálják meg alaposabban a kínai befektetők, különösen a Wanda vásárlásait.

Az összhangra még várni kellA Nagy Fal minden igyekezet ellenére sem jut túl a látványos közhelyeken. Egészen pontosan hiteltelen katyvaszt kever az amerikai és az ázsiai filmes közhelyekből. Olyan, mint egy szerencsétlen gyermek, aki mindkét szülőjétől csak a rossz tulajdonságokat örökölte. Csang Jimu rendező vérében van a monumentális látvány. Számos szuperprodukció mellett ő rendezte a 2008-as pekingi olimpiai játékok nyitó- és záró ceremóniáját is. A Nagy Falban is a látvány került a középpontba, ám ez mintha egy hollywoodi film ironikusan (vagy dilettáns módon) eltúlzott koppintása lenne. Az emberekre támadó szörnyek, és az ellenük felhúzott fal sztorija is inkább mosolyt csal a néző arcára. Ezen pedig a kiszámítható hollywoodi fordulatok, de még Matt Damon és Willem Dafoe jelenléte sem segít. A Nagy Fal tanulsága, hogy a kínai és az amerikai igények összehangolására még várni kell egy darabig.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017. 01. 12.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »