A kilátástalanság vezeti a fiatalokat az Iszlám Államhoz

Az arab fiatalok 13 százaléka el tudja képzelni, hogy támogatná az Iszlám Államot (IÁ), amennyiben az kevésbé lenne erőszakos, a demokráciánál pedig egyre többen vágynak a stabilitásra – derült ki az éves arab ifjúságkutatás (Youth Arab Survey) legújabb eredményeiből.

Noha a „kevésbé erőszakos Iszlám Állam” csak elméleti szinten létezik, azt mégsem kérdezték meg, hogy jelenlegi formátumában hányan támogatnák a Közel-Keletet feldúló terrorszervezetet. Az ugyanakkor legalább némi bizakodásra adhat okot, hogy egy évvel ezelőtt még 19 százalék támogatott volna egy „kevésbé erőszakos” IÁ-t.

A felméréssel mintegy 200 millió ember véleményét és motivációit próbálják leképezni, ennek érdekében 16 ország 3500, 16 és 24 év közötti fiatalját kérdezték meg különféle témákról.

Míg az arab fiatalok mintegy 77 százaléka tekint aggodalommal az Iszlám Állam tevékenységére, addig csak 15 százalékuk gondolja úgy, hogy a csoport eléri végső célját és képes lesz kialakítani egy kalifátust az iszlám világon belül.

Félresiklott forradalmak

A válaszadók mintegy fele nevezte a közel-keleti régió legnagyobb problémájának az Iszlám Állam felemelkedését, ez a szám egy évvel ezelőtt még 39 százalék volt. Mindössze 22 százalék gondolja úgy, hogy a legnagyobb probléma a demokrácia hiánya, ennek ellenére a megkérdezettek kétharmada sürgetné demokratikus reformok bevezetését.

Az egyértelmű többség szerint a közel-keleti térségben és Észak-Afrikában a munkahelyek és lehetőségek hiánya a legerősebb tényező a radikalizálódás szempontjából, 16-ból 8 ország fiataljai – összesen 24 százaléknyian – úgy látják, a jövőkép-nélküliség inkább lökhet valakit a terroristák karjába, mint a radikális vallási nézetek. Ahogy az egyik kutató, Hassan Hassan meg is jegyezte: az Iszlám Állam egy tünet, ami ellen úgy kell harcolni, hogy a betegség kiváltó oka és nem csak a tünetek ellen harcolunk.

Inkább stabilitás, mint a demokrácia

A kutatásból kiderül az is, hogy az arab fiatalok közül – kiábrándulva az arab tavaszból – egyre többen gondolják fontosabbnak a stabilitást a demokráciánál. Ismert, a forradalmi hullám következményeként a korábbi diktatórikus vezetésű Szíria és Líbia kormánya is elveszítette az ellenőrzést területének egy része fölött, polgárháborús viszonyok alakultak ki, ami a szélsőséges csoportok malmára hajtotta a vizet.

Most úgy tűnik, ezt a térség fiataljai is egyre inkább felismerik: 2016-ban mindössze 36 százalékuk mondta, hogy az arab világ jobb lett a forradalmak után, ez pontosan fele a 2012-es aránynak. Amíg 2011-ben még 92 százalékuknak volt a legnagyobb vágya a demokrácia, ma már a többség (53 százalék) fontosabbnak látja a stabilitást a demokráciánál (28 százalék).

Hogy ebben a témában mennyire tisztán látnak, azt jól jelzi, hogy nemrég Barack Obama amerikai elnök is regnálása legnagyobb hibájának nevezte a líbiai konfliktus kezelését, vagyis hogy nem volt terv a Moammer Kadhafi uralmát követő időszakra.

Romló kapcsolat a két nagy irányzat között

A hagyományosan rossz szunnita–siíta kapcsolatok 47 százalék szerint tovább romlottak az elmúlt öt évben, miközben 52 százalék érzi úgy, hogy a vallás túl nagy szerepet játszik a régióban, ahol a szunnita Szaúd-Arábia és a síita Irán verseng egymással. A fiatalok 39 százaléka érzi úgy, hogy a szíriai háború „proxy-háború” a két térségbeli hatalom és a világ nagyhatalmai között. Csak 29 százalék gondolja úgy, hogy a felkelés Bassár el-Aszad korábbi politikájának szól, és 22 százalék szerint van szó szíriaiak közti klasszikus polgárháborúról.

A megkérdezett arab fiataloknak egyébként 53 százaléka szövetségest lát az Egyesült Államokban, 32 százalék pedig ellenséget.

A felmérésben 16 ország, Algéria, Bahrein, az Egyesült Arab Emírségek, Egyiptom, Irak, Jemen, Jordánia, Kuvait, Libanon, Líbia, Marokkó, Omán, Palesztina, Katar, Szaúd-Arábia és Tunézia vett részt.

Algeria, Bahrain, Egypt, Iraq, Jordan, Kuwait, Lebanon, Libya, Morocco, Oman, Palestine, Qatar, Saudi Arabia, Tunisia, UAE and Yemen.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »