A kicsikre épít a Konzum a részvényfelaprózással

A kicsikre épít a Konzum a részvényfelaprózással

A Konzum lehet a következő a hazai kibocsátók sorában, amely a részvényeinek felaprózása mellett dönt, amennyiben a június 14-re összehívott közgyűlés rábólint a menedzsment terveire.

A Konzum-papírok névértéke 25 forint, a keddi kereskedésben 3250 forint körüli áron cseréltek gazdát, de egyelőre nem tudni, hogy a cég menedzsmentje milyen arányú splitet javasol.

A tizedelés lenne a legoptimálisabb, ezután az ötforintos árlépésköz fél forintra változna, az új árfolyam pedig gyors és hatékony árazást tenne lehetővé. A Konzum tulajdonosai közt magas a kisbefektetők aránya, így annak nincs jelentősége, hogy az új, 320 forint körüli részvényár az intézményi befektetők figyelmét esetleg kevésbé keltené fel – mondta lapunknak Virág Ferenc, a Random Capital elnök-vezérigazgatója. A részvényfelosztás nem jár a fundamentumok változásával, az eddigi példák szerint viszont az látható, hogy magas intézményi tulajdonhányad esetén a kibocsátók menedzsmentje óvatosabban áll hozzá a felaprózáshoz. Virág Ferenc elmondta: több szakmai szereplővel együtt azt tervezik, hogy meggyőzik az OTP menedzsmentjét is a részvényfelaprózás előnyeiről. Virág Ferenc szerint az utóbbi éveket tekintve sikeresnek ítélhető a Richter- és a Mol-részvények felaprózása, amelyek piacán aktív és izgalmas kereskedés következett be a splitek végrehajtása után.

A 11 ezer forintos árszinten forgó OTP-részvények történetében már volt egy felosztás: a 2002. márciusi tizedelés után 2000 forint felett stabilizálódott az árfolyam, majd öt év elteltével 10 ezer forint fölé került. Sokkal kevesebbet kell visszalapozni az árfolyam-statisztikákban a Mol esetében: az olajtársaság közgyűlése tavaly szep­temberben hagyta jóvá az 1:8 arányú felaprózást, ennek során a régi, 1000 forint névértékű részvényeket nyolc darab 125 forint névértékűre alakították át. Pozitívan értékelte a piac a Richter 2013. júliusi lépését is, a tizedelés 35 800 forintos árfolyamon történt meg, ezután a részvényár szintén emelkedésnek indult. Részben ez a lépés vezetett oda, hogy a Richter-papírok visszakerültek az MSCI régiós kosarába, ahonnan 2012 őszén épp az alacsony likviditás miatt estek ki. Ritkább eset a piacon a részvényösszevonás.

A teljes cikket a Világgazdaság szerdai számában olvashatja


Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »