„A kézbesítők korán halnak” – tárgyalás közben, tüntetés előtt a postai dolgozók

„A kézbesítők korán halnak” – tárgyalás közben, tüntetés előtt a postai dolgozók

A kormánynak nem áll módjában beavatkozni a Magyar Posta bérfejlesztésébe – derült ki Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter leveléből, amit a hozzá forduló szakszervezeteknek küldött válaszként. Az érdekvédők azt szeretnék elérni, hogy a 2017-ben kötött, három évre szóló bérmegállapodást az utolsó évre egy kiegészítő megállapodással emeljék kétszámjegyűre, igazodva az egyre nagyobb kihívásokhoz.

Két évvel ezelőtt ugyanis a szakszervezetek abban állapodtak meg munkáltatóval, hogy 32 százalékos béremelés történik három év alatt: ebből az első évben 14%, a másodikban 12% valósult meg, idén pedig 6 százalék következne. A postai dolgozók azonban azt kérik, az utolsó évre is legyen kétszámjegyű béremelés, de a Posta csak plusz 2 százalékot hajlandó adni a minimálbér és a garantált bérminimum jogszabályok szerinti emelésének megfelelően. A tárgyalás tehát további, legalább 2 százalékos emelésről szól.

A miniszter szerint azonban a szakszervezeteknek tartaniuk kell magukat a korábbi megállapodáshoz, és a kormány egyébként sem avatkozhat be a piaci szereplőnek számító vállalat pénzügyeibe, mert úgy vélik, azt az Európai Unió tiltott állami támogatásnak minősíthetné.

Kevés a mozgástér, bíznak a tárgyalásokban

A Postás Szakszervezet (PSz) egyelőre nem írta alá az aktuális bérmegállapodást, míg két másik szervezet, a Postások Független Érdekvédelmi Szövetsége (Pofész) és a Kézbesítők Szakszervezete (KÉSZ) március 9-re demonstrációt is hirdetett, mert álláspontjuk szerint a korábbi megállapodás már nem képes orvosolni a munkaerőpiaci helyzetet, beleértve az elvándorlást és a bérfeszültségeket.

Tóth Zsuzsanna, a Postás Szakszervezet elnöke lapunk megkeresésére megerősítette azt a korábbi állásfoglalásukat, miszerint

továbbra is a tárgyalásos út eredményében bíznak, de a siker érdekében nem zárják ki a demonstráción való részvételt sem.

Az egyedüli aláírási joggal rendelkező szakszervezet a LIGA Szakszervezetekkel közös levelet írt Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszternek, valamint Orbán Viktor miniszterelnöknek is, ugyanakkor előbbitől a fentebb idézett módon kedvezőtlen választ kaptak, a kormányfőtől pedig tudomásunk szerint még nem érkezett regálás.

Levelükben többek között arra figyelmeztették a tulajdonosi jogkört gyakorló minisztert, hogy a szakma más munkáltatói jóval magasabb fizetéseket kínálnak munkavállalóiknak, míg a Magyar Postánál

több mint 12 ezer ember dolgozik minimálbéren vagy garantált bérminimumon.

A szakszervezet a tárgyalást pénteken folytatja a Posta vezetőségével. Tóth Zsuzsanna lapunknak azt mondta, sztrájkról azonban szó sem lehet, mert a korábbi megállapodás érvényes, a jelen tárgyalások egy újabb, kiegészítő megállapodásokról szólnak.

A szakszervezeti vezető az Alfahír munkaerőhiányt firtató kérdésére reagálva azt mondta, jellemző állapot ma a Postán, hogy a létszámhiány és a fluktuáció miatt a megmaradt állománynak hatványozottan több munkát kell elvégeznie, ez pedig

merőben fáradt, energiájukból kifacsart embereket jelent.

Az elnök szerint a Magyar Postát, mint állami tulajdonú vállalatot nem lehet összehasonlítani olyan cégekkel, mint például a győri Audi, ahol egy komolyabb sztrájk hatására jelentősebb béremelést tudtak kiharcolni a dolgozók. Tóth Zsanna azt mondta, egy olyan vállalatnál sokkal nagyobb a mozgástér, ahol nem az állam a tulajdonos.

Ha nincs eredmény, jön a tüntetés

Hírdetés

A Kézbesítők Szakszervezetének (KÉSZ) elnöke, Tusz Ferenc az Alfahírnek azt mondta, hogy a tárgyalások kedvezőtlen kimenetele esetén továbbra is tartják magukat a márciusi demonstrációhoz. Arról beszélt, a kézbesítők nem csupán leterheltek, de rendkívül alacsony fizetést is kapnak,

egy 35 éve a Postán dolgozó kézbesítő bruttó 195 ezer forintot keres, ami 126 ezer forint nettót jelent.

Mint fogalmazott, a kézbesítők „bitang nehéz munkát végeznek”, nyáron 40 fokban és télen a mínuszokban is kint vannak az utcán, ami nagyon megterhelő a szervezetnek, ezt pedig jó lenne, ha végre elismernék. Hozzátette, hogy a postásoknak károsulnak az ízületeik, a táskától sérül a gerincük, a fokozott terheléstől pedig végső soron Tusz szerint

a kézbesítők korán halnak.

A szakszervezet vezetője elvétve tudna csak olyan embert mondani, aki a nyugdíjba vonulás után még 10-15 évet él.

Hozzátette, a dolgozók még mindig várják a Posta által ígért életpályamodellt, de közben az egész szakma megbecsülése csökkent, alig van utánpótlás.

„Ehhez kell egy elhivatottság. 32 évig voltam kézbesítő, és eközben a lojalitás nem is feltétlenül a munkáltató, hanem a lakosság felé jelent meg. Generációk nőttek fel mellettem, ez pedig egy olyan kötődést jelent, hogy az embert szinte családtagjuknak tekintik.”

A története során egyébként már több sztrájkon is átment KÉSZ elnöke közölte, hogy miként eddig, úgy a jövőben is mindent meg fognak tenni a kézbesítőkért.

Új ajánlatot kaptak a szakszervezetek

Megkerestük a Postások Független Érdekvédelmi Szövetségének (Pofész) elnökét is: Ádám István lapunkkal közölte, hogy

a mai nap folyamán kaptak újabb ajánlatot a Postától, ennek kiértékelését hamarosan elvégzik.

Előzetes bejelentésük szerint azonban egy elfogadhatatlan ajánlat esetén a Pofész is tartja magát a márciusi tüntetéshez. Magyarázata szerint hiába fogadták el két évvel ezelőtt a hároméves bérmegállapodást, ha közben a versenyszférában olyan béremelések történtek, amihez muszáj lenne igazodnia a Postának.

Az ugyanis szerintük nem elegendő, ha egy minimálbér emelkedik 8 százalékot, mert ilyen feltételek mellett a létszámhiány továbbra is fennmarad, az egyre jelentősebb túlfoglalkoztatással egyetemben. Kérdésünkre megerősítette,

már rendszeresen előfordul, hogy irodai dolgozók kézbesítik a leveleket,

bár az ő képesítésükről, alkalmasságukról részleteket nem tudott mondani. A fluktuáció megállítása Ádám István szerint legalább olyan fontos mint a béremelés, de ez a kettő természetesen módon együtt jár.

Ádám István szerint leginkább a friss munkavállalók hagyják el a pályát, mert miután betanították őket és meglátják, hogy mennyit kell dolgozni ezért a kevés pénzért, inkább felmondanak. Így többnyire azok maradnak a cégnél, akik hosszú évek alatt elhivatottá váltak, és a lakossággal olyan kapcsolatot építettek ki, amit nehezen adnak fel.

Kiemelt vezetői fizetések, átvett kormányzati propaganda

A Magyar Posta a nemrégiben bejelentett, mintegy 300 főt érintő leépítését bürokráciacsökkentéssel indokolta, azt azonban kiemelték, hogy a postai szolgáltatások „zavartalan” működése továbbra is biztosított lesz, mert a létszámhiányos munkaköröket – például kézbesítés és logisztika – a változás nem érinti.

A vállalat lépése után Gyöngyösi Márton jobbikos parlamenti képviselő írásbeli kérdést küldött Bártfai miniszternek azt kifogásolva, hogy a Posta vezérigazgatójának bére havonta ötmillió forint, míg a további négy felsővezető körülbelül négymillió forint körüli összeget keres havonta, így a Magyar Posta az öt felsővezetőnek havonta húszmillió forintot fizet ki. A politikus kérdésére egyelőre nem érkezett válasz a minisztertől.

A postai dolgozók túlterheltsége miatt a rabszolgatörvény megszavazása után ellenzéki politikusok többek között a Magyar Postát is megkérdezték arról, hogy tervezik-e kihasználni a 400 órás keretet a 3 éves elszámolási idővel, az adófizetők pénzéből működő vállalat azonban érdemi reagálás helyett a Volánbuszhoz hasonlóan –és így vélhetően felsőbb, központi politikai utasításra- egyszerűen Soros György kampányának tulajdonította a kérdést.

A Postás Szakszervezet másnap közölte a sajtóval, hogy szerintük nem lesz bevezetve a módosítás, de erre is garanciát kérnek a munkáltatótól, mert -mint az a fentebb írtakból is látszik- a létszámhiány a korábbinál jóval nagyobb problémákat okoz a vállalatnál.

(Címlapfotó: MTI/Czeglédi Zsolt)


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »