A kevés sport csaknem olyan ártalmas, mint a cigi

A kevés sport csaknem olyan ártalmas, mint a cigi

A testmozgás hiánya jobban károsítja az egészséget, és negatívabb hatással van a várható élettartamra, mint gondolnánk – derült ki egy friss kutatásból. A tanulmány szerint a gyenge erőnlét a dohányzás után a második legjelentősebb kockázati tényezője a korai halálozásnak.

Köztudott, hogy az edzés befolyásolhatja az élettartamot: az erre vonatkozó vizsgálatok igazolták, hogy a rosszabb fizikai erőnlét – ha csak kis mértékben is, de – növeli a korai halálozás kockázatát. Azonban ezeknek a kutatásoknak a többsége mindössze egy-két évtizeden át követte nyomon a vizsgálat résztvevőit, ami – bár tudományos szempontból hosszú időnek számít – igen távol esik a tényleges élettartamtól. Ráadásul egyes tanulmányoknál olyanok embereket is vizsgáltak, akik már idősebbek, esetleg betegek voltak, így a rájuk vonatkozó megállapításokat nem volt könnyű fiatalabb, egészséges személyekre is kivetíteni.

Hosszú távú megfigyelés

Ezen változtattak a svédországi Göteborgi Egyetem kutatói, akik – más intézményekkel összefogva – egy lenyűgözően nagy és hosszú távú, svéd férfiakra vonatkozó adatbázist hoztak létre, írja a The New York Times. A történet még 1963-ban kezdődött, akkor járult ugyanis hozzá közel 1000 egészséges, ötvenéves göteborgi férfi ahhoz, hogy egész életükben tanulmányozzák őket, komoly segítséget nyújtva ezzel a tudósoknak a betegségekre, főleg a szívbetegségre vonatkozó kockázatok megismerésében. A kutatók eredményeiket a European Journal of Preventive Cardiology nevű lapban publikálták.

Az önkéntesek 1963-ban egy sor egészségügyi vizsgálatnak – például vérnyomás, testtömeg és koleszterinszint-mérésnek – vetették alá magukat, valamint a kutatók azt is feljegyezték, hogy mennyit mozognak, illetve hogy dohányoznak-e.

Négy évvel később az önkéntesek közül néhányan egy kiterjedtebb vizsgálaton is részt vettek, melynek részét képezte egy terheléses teszt is. Ennek segítségével a test által maximálisan felvehető és szállítható oxigén mennyiségét – ez az úgynevezett aerobkapacitás – határozták meg. Ennek értékét a többi résztvevő esetében is meg tudták állapítani, mivel a kapott eredmények felhasználásával egy matematikai képletet is megalkottak erre a célra. Az aerobkapacitás értékét egyébként részben a genetika határozza meg, ám rendkívül sokat számít az életmód is: ha valaki fizikailag kevésbé aktív, annál az érték alacsonyabb lesz, ami elhízáshoz is vezethet.

Fontos rizikófaktor

Annak megállapítására, hogy az állóképesség szintje milyen hatást gyakorolhat az élettartamra, a kutatók három csoportra osztották az ötvennégy éves önkénteseket: alacsony, közepes és magas aerobkapacitás alapján tettek köztük különbséget. A résztvevőket csaknem öt évtizeden keresztül figyelték, a még életben lévő önkénteseket pedig körülbelül tízévenként egészségügyi vizsgálatnak vetették alá. A haláleseteket egy országos adatbázis segítségével követték nyomon.

A viszonylag korai halálozás kockázatát különféle egészségügyi paraméterek alapján határozták meg, különös tekintettel az emberek aerobkapacitására, vérnyomására és koleszterinszintjére, dohányzási szokásaira. A testtömeg azért nem szerepelt a sorban, mert az az aerobkapacitás részét képezi.

Nem okozott nagy meglepetést, hogy a kapott eredmények alapján a dohányzás van a legnagyobb hatással a várható élettartamra,  ténylegesen lerövidíti. Azonban az aerobkapacitás is majdnem ilyen jelentős szerepet tölt be: alacsony értékénél 21 százalékkal magasabb volt a korai halálozás kockázata a közepes csoporthoz, 42 százalékkal pedig a legfittebb csoporthoz képest.

Tehát a kutatás eredményei szerint a kevés testmozgás még a magas vérnyomásnál és a nem megfelelő koleszterinszintnél is veszélyesebb.

Kis mértékben is hasznos

Bár a tanulmány nem ad választ arra, hogy az aerobkapacitás pontosan hogyan befolyásolja az élettartamot, a kutatók szerint a jobb fizikai erőnlét – mivel erősíti a szervezetet – csökkentheti a különféle krónikus megbetegedések kockázatát. Ki kell azonban emelni, hogy – mivel a nőket a tanulmány során nem vizsgálták – elképzelhető, hogy rájuk más megállapítások vonatkoznak.

„Abban nincs okunk kételkedni, hogy jótékony hatást gyakorol a testmozgás az élettartamra” – emelte ki Per Ladenvall, a Göteborgi Egyetem kutatója, a tanulmány vezetője. Hozzátette: korábbi, nők bevonásával készült tanulmányok is kimutattak hasonló összefüggéseket. „Még a kismértékű testmozgásnak is lehetnek kedvező hatásai” – nyomatékosította a szakember.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »