A kétnyelvűsítés bővítése – buktatókkal

A kétnyelvűsítés bővítése – buktatókkal

Keszegh Béla, Komárom polgármestere ma hivatalában fogadta Bukovszky László kisebbségi kormánybiztost. Az önkormányzatok kétnyelvűsítésének bővítése érdekében több hónapos párbeszéd előzte meg a mai találkozót, amely után sajtótájékoztatón számoltak be együttműködésük eddigi eredményeiről.

Keszegh Béla szerint az egyeztetések során több precedens értékű ügyet vizsgáltak meg, melyek tapasztalatai más önkormányzatok számára is hasznosak lehetnek. Keszegh hangsúlyozta, léteznek olyan háttérdokumentumok a kormánybiztos weboldalán, amelyek felhasználásával tovább bővíthetők a kétnyelvűséget biztosító jogaink. „Jogaink vannak, ám sok esetben nem élünk velük” – fogalmazott.

Bukovszky szerint fontos és hasznos az a párbeszéd, amely a komáromi polgármesterrel több hónapja elindult. „Lényeges, hogy azokat a nyelvi jogokat, amelyeket a hatályos jogszabályok biztosítanak, a legkevesebb anyagi ráfordítással olyan irányba tereljük, ami új helyzetet teremt a magyar nyelv használatát tekintve Szlovákiában“ – mondta. Kiemelte, elsősorban a vizuális kétnyelvűségre szeretnék helyezni a hangsúlyt.

Az utóbbi két évben sok szakmai, módszertani anyag készült az érintettek számára (nem kizárólag önkormányzatok, de jogi személyek számára is), amelyek alapján egyértelmű, melyek azok a kötelességek és nyelvi információk, amelyek a törvény alapján kétnyelvűen kell, hogy megjelenjenek Dél-Szlovákiában – húzta alá.

„Az önkormányzatoknak erős jogköreik vannak” – mutatott rá Bukovszky. Véleménye szerint az önkormányzati jogkörökön keresztül csak a polgármestereken múlik, hogy figyelmeztesse például az építkezési engedély kiadásakor a befektetőt, hogy munkafelügyeleti szempontból az adott építkezési terület összes információjának kétnyelvűnek kell lennie.

„A nyitva tartás jóváhagyása, véglegesítése is önkormányzati jogkör. A szlovák fogyasztóvédelmi hivatal definíciója szerint a nyitvatartási idő kétnyelvű megjelölése a fogyasztó jogait biztosítja, tehát kötelező a nyitva tartást is kétnyelvűen feltüntetni” – magyarázta. „Sok esetben a nyelvi jogok politikai csatározások színterei és tárgyai, de kezeljük ezt szakmai kérdésként és az egyéni felelősség szintjén” – jegyezte meg.

– mondta.

A készülő jelentéssel kapcsolatban megjegyezte, első alkalommal kérdeztek rá az önkormányzatoknál és az államigazgatási szerveknél, hogy mekkora az az anyagi fedezet, amely hiányzik a nyelvi jogok végrehajtásához. „Úgy gondolom, ez is egy legitim elvárás lehet majd részemről a kormány irányába, de az önkormányzatok részéről is, hogy ezt az anyagi hiányt valamiképpen pótolja az állam és segítsen az önkormányzatoknak, államigazgatásnak a hiányzó nyelvi jogok pótlására” – jelentette ki.

Keszegh Béla megjegyezte: hivatala szeretné, ha mindenki számára nyilvánvaló lenne, hogy Komárom kétnyelvű város. Az adókról, ingatlanadókról, szemétilletékről szóló iratok már automatikusan kétnyelvűek, de tovább szeretnék bővíteni a kétnyelvűsítést, például a közlekedési kiegészítő táblák esetében is, amelyeken szöveg is szerepel.

Hírdetés

„Komárom kérte, hogy az úttakarítást jelző táblák kétnyelvűek legyenek, ám a felelős szerv azt válaszolta, hogy ez nem lehetséges. Ekkor kértünk útmutatást a kormánybiztos úrtól, aminek köszönhetően mégis sikerült ezeket a táblákat kétnyelvűsíteni” – idézett fel egy konkrét példát, hozzátéve,

„Már az engedélyek kiadásánál szerepeljen, hogy ezeknek a feliratoknak, tábláknak kétnyelvűnek kell lenniük” – hívta fel a figyelmet Keszegh.

A polgármester kitért az önkormányzati fenntartású magyar tannyelvű iskolák és óvodák helyzetére is, amelyeknél a legtöbb esetben a kötelező nyomtatványokat csak szlovákul kapják meg a szülők. Ezért a komáromi magyar iskolák, óvodák igazgatóit összehívták, és megegyeztek abban, hogy összegyűjtik ezeket a formanyomtatványokat, amelyeknek a fordítása októberben elkészül. „A cél, hogy ez ne csak Komáromban, de szélesebb körben, a magyarok által lakott településeken természetessé váljon. A magyar nyelv használata az élet minden területén aktív és természetes legyen” – vélekedett Keszegh Béla.

Ahogy arról korábban mi is hírt adtunk, példátlan bírói döntés született a Nyitrai Kerületi Bíróságon, amely kötelezte az érsekújvári anyakönyvi hivatalt, hogy a felperes részére állítsa ki a kért okiratot magyar nyelven is.

Komárom polgármestere az érsekújvári anyakönyvi hivatalt érintő döntéssel kapcsolatban elmondta, bár a bíróság egy konkrét ügyben hozott ítéletet, mégis ebben próbálnak kapaszkodót keresni. „Kértem a komáromi anyakönyvi hivatalt, kérjenek jogi irányadást a központjuktól, hogyan járjanak el ilyen esetben. Jelenleg a választ várjuk” – válaszolta Keszegh arra a kérdésünkre, hogy a komáromi anyakönyvi hivatal képes lenne-e magyar nyelvű születési anyakönyvi kivonatot biztosítani a polgároknak. Keszegh szerint több önkormányzat is feladatul adhatná a hivatalnak, hogy hozzájuk hasonlóan kérjenek szakmai útbaigazítást, ezzel is jelezve, hogy többen érdekeltek ebben.

Bukovszky az érsekújvári példával kapcsolatban megjegyezte:

„Az érsekújvári példa kitűnő az érdekérvényesítés szempontjából. Már 10 éve kidolgoztuk, hogy a kétnyelvű anyakönyvi kivonat úgy nézzen ki formailag, mint egy kétnyelvű határozat, vagy végzés” – közölte, majd nyomatékosította, hogy erről szól egy kormányrendelet is, melyet a kisebbségi nyelvhasználati törvény végrehajtó rendeleteként alkottak meg.

„A belügyminisztérium viszont azt állítja, hogy az anyakönyvekről szóló törvény szerint az anyakönyvek csak szlovákul vezethetőek, tehát ők nem adhatnak ki kétnyelvű adatot az anyakönyvből, csak a formanyomtatványon szereplő adatok lehetnek kétnyelvűek. Most a Nyitrai Kerületi Bíróság hozott egy döntést, ami akkor válik végrehajthatóvá, ha a belügyminisztérium ezt a szoftvert megváltoztatja és az elektronikus rendszeren keresztül többnyelvűsíthető lesz az az adat, amit eredetileg bevezettek ebbe a rendszerbe szlovákul. Jelenleg tehát nem minősül hivatalos okmánynak egy magyar nyelven is kitöltött születési anyakönyvi kivonat, mert a rendszeren kívül állították ki” – magyarázta a minisztériumi érvelést.

Arra a kérdésünkre, vajon kötelezhetőek-e az éttermek a kétnyelvű étlapok közzétételére a kisebbségi településeken, a kormánybiztos elmondta, a közegészségügyi hivatallal folytatott tárgyalások során már értek el hasonló eredményt. „Egyes üzletláncokban, ahol a pékáruk mellett információs füzetekben feltüntetik az allergéneket, azokat már kétnyelvűen kell megjelentetni.”

Hangsúlyozta: „az állampolgár egészségére, vagyonára, életére és biztonságára vonatkozó információk, de feliratok is kétnyelvűen kell, hogy megjelenjenek. Ennek alapján az étlap is minősíthető lenne, mint olyan információ, amely nemcsak komfortot biztosít, de garantálja a fogyasztó egészségét” – vélekedett, bár megjegyezte, ezek a folyamatok hosszadalmasak, nem történnek meg egyik napról a másikra.


Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »