„Szlovákiai magyarként két nyelvet beszélek. Mi a te szupererőd?” – áll magyar és szlovák nyelven immáron óriásplakátokon is a felvidéki főutak mellett. A kampány célja, hogy a februárban induló szlovákiai országos népszámláláson minél több magyar vallja magát magyar nemzetiségűnek, illetve magyar anyanyelvűnek.
A 2021-es lesz az első szlovákiai népszámlálás, ahol két nemzetiséget is bejelölhetnek a szlovák állampolgárok, így a szlovák–magyar kettős identitás megvallására is lehetőség nyílik.
A kampány úgy fogalmaz a honlapján: a kezdeményezők őszintén hiszik, „hogy magyarnak lenni Szlovákiában nem hátrány, hanem egy megtartandó érték”.
A népszámlálás azért is bír különös jelentőséggel, mert azokon a településeken, ahol a magyarok aránya eléri a tizenöt százalékot, a közhivatalokban a magyar nyelv is használható lesz. Ugyanígy a kulturális támogatások is attól függnek, hogy Szlovákiában a többségi társadalomhoz képest milyen arányban vannak jelen a magyarok.
A kampány a héten új szakaszba lépett: óriásplakátokon buzdítják a magyarok lakta településekre vezető főutak mentén arra, hogy értékként tekintsenek kétnyelvűségükre és merjék vállalni magyarságukat a népszámláláson.
A kampány honlapján található gyakori kérdéseknél úgy fogalmaznak: a szlovákiai magyarság legsúlyosabb problémája az elszlovákosodás. Az elmúlt három népszámlálás alkalmával a magukat magyarnak vallók száma folyamatosan csökkent.
Hozzáteszik: „sokak számára nem egyértelmű, hogy a magyar nemzetiség megjelölése a népszámláláson természetes dolog, ami semmilyen hátránnyal, viszont annál több előnnyel jár. Közös feladatunk, hogy pozitív megerősítést adjunk mindazoknak, akiknek dilemmáik lehetnek.”
A szlovák statisztikai hivatal adatai szerint 2019-ben mintegy 451 900 magyar élt Szlovákiában, de ezeket az adatokat a 2011-es népszámlálás adataira alapozták, ahol a válaszadók mintegy nyolc százaléka semmilyen nemzetiséget nem jelölt meg. A szlovákiai magyarok száma évente 800–1500 fővel csökken a becslések szerint.
A tízévente esedékes népszámlálást a tervek szerint 2021. február 15. és március 31. között bonyolítják le. A népszámlálás elhalasztását kezdeményezte ugyanakkor a magyar kampány, amelyhez a szlovákiai magyar pártok közül a Magyar Közösség Pártja és az Összefogás is csatlakozott. A Híd nem támogatja a népszámlálás halasztását, csak a válaszadás határidejét tolná ki több hónappal.
A kampány koordinátora, Kovács Balázs a szlovák miniszterelnöknek, Igor Matovičnak címzett nyílt levelében a halasztást indítványozva azt írta: nem tudható, hogy a koronavírus-járvány miatt másfél hónap múlva – az internetes válaszadás mellett párhuzamosan bonyolított – személyes, megbízottakon és kapcsolati pontokon keresztüli számlálás mennyire lesz biztonságos.
Kovács Balázs a nyílt levélben úgy fogalmaz: könnyen megtörténhet, hogy az internetet aktívan nem használó lakosság végül elérhetetlennek bizonyul az önkormányzati hivatalok, így a statisztikai hivatal számára is, így az adatok esetleg nem lesznek eléggé megbízhatók.
A népszámlálás elhalasztásához törvénymódosításra van szükség, ám a magyar pártok jelenleg nem tagjai a szlovákiai parlamentnek.
A tájékoztató kampány a Népszámlálás.sk szerint „civil és egyházi szervezetek, politikai pártok és szakmai intézmények, valamint aktív emberek közös erőfeszítéséből jött létre”. Hozzáteszik, a kampányban résztvevők vállalták, hogy a közös cél érdekében felülemelkednek a világnézeti különbségeken, és mindenki mást is erre buzdítanak.
Az aktivistákat is toborzó tájékoztató kampány weboldalán, a Népszámlálás.sk oldalon további információk érhetők el.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
