A kereszténység felvételét ünneplik Szent András napján

A kereszténység felvételét ünnepli szerdán, Szent András napján a román ortodox egyház, az ünnepet 2012-ben nyilvánította hivatalos munkaszüneti nappá a bukaresti parlament.

A Konstanca (Cosntanta) megyei Ion Corvin község határában zarándokok ezrei gyűltek össze annál a kolostornál, amelyet “Szent András barlangja”, az apostol állítólagos szálláshelye mellett építettek. A román ortodoxok ugyanis úgy tartják, hogy az apostolok szétválása után – az evangéliumot Kis-Ázsia és a Fekete-tenger térségében hirdető – András egy ideig Dobrudzsában élt egy barlangban, majd a Dunán átkelve folytatta evangelizációs küldetését.

A dobrudzsai kolostornál tartott vallásos szertartáson a görög, bolgár és ukrán testvéregyházak érsekei is részt vettek.

A dák-római folytonosságot hirdető, Romániában hivatalossá vált eredetelmélet szerint a románok a térséget az ókorban benépesítő dákok, valamint a provinciát több mint másfél évszázadig megszálló rómaiak leszármazottai, a román nép pedig a keresztény tanok elterjedésének időszakában alakult ki.

Szent András ünnepének munkaszüneti nappá nyilvánítása így azt a meggyőződést erősíti, hogy a román nép “keresztényként született” és kétezer éve él a – Dunától északra fekvő – jelenlegi területén.

Csütörtökön ünneplik Romániában az 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlés évfordulóját, amelynek résztvevői kimondták Erdély egyesülését a Román Királysággal. December 1-je 1990 óta Románia nemzeti ünnepe.

Szerdától így ötnapos vakáció kezdődött a romániai közszférában, miután a bukaresti kormány péntekre is pihenőnapot adott a közalkalmazottaknak, összekötve a hivatalos munkaszüneti napokat a következő hétvégével.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »