A kereszt az azonosulás útja – Bakonyszücsön a harmincéves Lelki Rehabilitációs Otthont ünnepelték

A kereszt az azonosulás útja – Bakonyszücsön a harmincéves Lelki Rehabilitációs Otthont ünnepelték

A Katolikus Szeretetszolgálat Lelki Rehabilitációs Otthona fennállásának 30. évfordulója alkalmából gyűltek össze Bakonyszücsön szeptember 20-án. A Nagyboldogasszony-templomban Udvardy György veszprémi érsek mutatott be hálaadó szentmisét.

A szertartáson Tóth Tamás, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára, Tornavölgyi Krisztián, a veszprémi érsekség irodavezetője, valamint Halmágyi Zoltán bakonyszücsi plébános koncelebráltak. 

Az egykor Daganatos Betegek Lelki Rehabilitációs Otthona nevet viselő intézményt, ami jelenleg a Katolikus Szeretetszolgálat Lelki Rehabilitációs Otthona néven működik, Bakos-Tóth Márta onkopszichológus és Rajczi Pál bakonyszücsi plébános alapította harminc éve, felismerve a daganatos betegek és családjuk lelki gondozásának szükségességét. A hiánypótló vállalkozás a három évtized alatt megélt nehézségeket, de támogatókat is szerzett, akiknek köszönhetően virágzik az egyedülálló intézmény. A Katolikus Szeretetszolgálat 2020-ban lett az otthon fenntartója.

„Szolgáljunk feddhetetlen élettel, tudással, türelemmel, a Szentlélekben őszinte szeretettel – buzdított a szentlecke Szent Pál korinthusiakhoz írt második leveléből. – Szegények vagyunk, mégis sok embert gazdagítunk.”

Udvardy György a Lukács-evangéliumból vett, Tóth Tamás által felolvasott szakaszt magyarázta homíliájában, mely a kereszt hordozására buzdított. Mint mondta, a kereszt a Krisztus-követés feltétele, a megváltás eszköze. A kereszt hordozása bennünket Krisztushoz kapcsol, hasonlóvá tesz Krisztushoz. Az ő vágya, hogy az Atya akaratát teljesítse, hogy minden ember üdvözüljön, hogy olyan életutat mutasson nekünk, ami a teljes életre vezet bennünket.

A kereszttől próbálunk távol lenni, tartózkodunk, félünk – folytatta beszédét. – De Jézus nem így beszél a keresztről. Megmutatta, hogy a kereszt teljes önátadás az Istennek még akkor is, mikor nem látjuk annak célját, értelmét és végét. Amikor a kereszthordozásban hasonulni akarunk Jézus Krisztushoz, az ő megváltói művét folytatjuk, de mindeközben az életáldozatunkra van szükség. „Teljes közösség, azonosulás azzal az Istennel, aki értünk emberré lett, vállalja a sorsunkat, korlátainkat, leszűkült lehetőségeinket és szenvedéseinket. Majd életre támad, és ami korábban lehetőségeink leszűkülése volt, az örök élet távlatában kitágul számunkra, és új élettel ajándékoz meg minket.”

Az érsek rátért arra is, hogy mindannyian meg akarjuk nyerni az életünket, győztesek akarunk lenni – de el lehet veszíteni mindent, a teljességet.

Felhívta a figyelmet arra, hogy egyéni és közösségi életünkben is feladat a kereszthordozás, főleg akkor, amikor egy intézmény az emberi élet törékenységétől félő, annak terhét hordozó embernek a szenvedésén enyhít. Hozzátette, hálásak lehetünk, hogy részesei lehetünk az embert mentő isteni akaratnak, és mert ezt testvéri közösségben, egymásban bízva tudjuk tenni. „Az előttünk álló jövőben (amit nem tudunk, milyen lesz, de ő biztosan benne van) tudjuk szolgálni az ő embermentő művét éppen a kereszt hordozása által” – zárta tanítását az érsek.

A szentmise után a rossz idő miatt a templomban került sor az ünnepi megemlékezésre. Elsőként Forsthoffer Erzsébet intézményvezető mondott beszédet. Hangsúlyozta, Bakos-Tóth Márta és Rajczi Pál atya innovatív kezdeményezése által létrehozott hiánypótló intézményben megvalósul a család egységének fontossága, a közösség megtartó ereje, az egyházi intézmények társadalmi szerepvállalása. A terápiás ciklusok alatt és a daganatklubokon olyan közösségek alakulnak ki, amiből az érintettek erőt tudnak meríteni, szeretetet, megértést, lelki megnyugvást és jókedvet kapnak a korábbi életükhöz való visszatéréshez, lelki stabilitásuk visszaszerzéséhez.

Hírdetés

Az intézményvezető megköszönte a magyar kormány és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia jelentős anyagi támogatását, a Katolikus Szeretetszolgálat szakmai segítségét, minden jószándékú támogatást, Bakonyszücs befogadó szellemiségét, a munkatársak önzetlen tevékenységét és együttműködését. Ezután felolvasta Kövér László és Vajda Márta, a „Rák ellen, az emberért, a holnapért!” alapítvány igazgatójának köszöntőlevelét.

Vajda Norbert, a Katolikus Szeretetszolgálat főigazgatója elmondta, a bakonyszücsi otthon a Katolikus Szeretetszolgálat egyik legújabb intézménye. Fenntartását 2020-ban büszkén vették át, hiszen olyan ellátást biztosítottak itt a kezdetektől, ami egyedülálló volt az országban, és az intézmény azt a szolgáló szeretetet valósítja meg, ami a szeretetszolgálat és az Egyház társadalmi tanítása középpontjában áll. Az otthon ukrán családokat is fogadott idén nyáron, hogy ne a háború borzalmai töltsék ki a napjaikat. A főigazgató kitért a reziliencia, a rugalmas ellenállóképesség fontosságára, mely segít a túlélésben, és elsajátítása megtapasztalható Bakonyszücsön és a szeretetszolgálat más intézményeiben is.

Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke felidézte első találkozását Bakos-Tóth Mártával. Akkor egy kutyát ajándékoztak az intézménynek, de azonnal megragadta az otthon szellemisége, Márta szakmai munkája, és ahogyan a beteg gyermekeknek és családjaiknak segítséget nyújt keresztény szellemben. Elhatározta, hogy támogatni fogja az intézmény munkáját, így pályázatírással, tárgyalásokkal és más módokon képviselte eddig is a rehabilitációra szorulók ügyét.

Bakonyszücs község polgármestere, Fódi István elmondta, községük az intézmény által vált országosan ismertté. A harmincéves évfordulón a község önkormányzata posztumusz díszpolgári címet adományoz Bakos-Tóth Mártának, aki Budapesten született, de az egyetem megkezdéséig Bakonyszücsön élt. Pedagógiai, pszichológiai diplomát szerzett, majd klinikai szakpszichológus lett. A daganatos betegségben szenvedő gyerekek és serdülők, ifjak és családtagjaik terápiáját és rehabilitációját végezte. 1989-ben megszervezte a községben az első hazai rehabilitációs üdülőt, mely 1992-ben a Veszprémi Egyházmegye és Rajczi Pál plébános segítségével egész évben nyitott rehabilitációs otthonná alakult.

Az oklevelet és az érmet Bakos-Tóth Márta két fia, Gergő és Géza vették át.

Ezután elismerő oklevelet adott át Forsthoffer Erzsébet és Apró Zoltánné, a Rákbetegek Országos Szervezete (ROSZ) elnöke az otthon fennállása alatt kiemelkedő tevékenységet végzők részére is, elsőként Péterfalvi Attilának, majd az otthon munkatársainak, Klauz Imrének, Dolog Sándornénak, Smal Istvánnénak; valamint Strommer Ferencnének.

A „Soha nem vagy egyedül, a család, a barátok mindig támogatnak téged” országos rajzpályázati felhívás eredményhirdetésén a díjakat Lukács Katalin művésztanár és Szíjártó Józsefné adták át. 48 pályamű érkezett, a legfiatalabb alkotó négyéves, a legidősebb 82 éves volt. Egy kilencéves díjazott kisfiú azt is elmondta, azért is vett részt a versenyen, mert a nagymamája daganatos beteg, nagy fájdalmai vannak, és édesanyjával mindennap látogatják. A felnőtt díjazottak az Így főznek a magyar katolikusok kiadványt kapták jutalmul, mely kötet megvásárlásával a bakonyszücsi otthont lehet támogatni. 

Az alkotásokból és az otthon lakóinak kézműves termékeiből a Művelődési Házban kiállítás nyílt. Itt, a templomi ünnepséget követő fogadáson Kovács Zoltán parlamenti képviselő mondott pohárköszöntőt. A harmincéves jubileumi évforduló tiszteletére időkapszula elhelyezésével is készültek az intézmény kertjében, melyet 2023. szeptember 20-án fognak felnyitni.

Szerző: Vámossy Erzsébet

Fotó: Lambert Attila

Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »