A kazahok értékelik a stabilitást

A kazahok értékelik a stabilitást

Csúcsot döntő 77,1 százalékos részvétel mellett az eddigi három párt jutott a hét végén tartott választások előzetes eredménye alapján a parlamentbe. Az országot jó negyedszázada irányító elnök Nurszultan Nazarbajev pártja, a Nur Otan a szavazatok 82,15, az üzleti köröket képviselő Ak zsol 7,18, míg a kommunisták 7,14 százalékkal lépték át a bejutáshoz szükséges hétszázalékos küszöböt.

Jobb az unalom, mintha ég a ház, s olyan viharosan zajlanak az események, mint Grúziában, majd Ukrajnában, s időnként Üzbegisztánban vagy Kirgizisztánban. A kazahok az utóbbi években különösen megtanulták értékelni a stabilitást, amely a többség szemében a megrázkódtatások elkerülését és a lassú, ám kiszámítható gyarapodást, de legalábbis a nyugodt megélhetést jelenti. Ez a nomád életforma génekben még élő bizonytalanságához képest kimondottan érték, főképp úgy, hogy sokak emlékezetében ott van még a függetlenség első éveinek gazdasági mélyrepülése. S ha ehhez még hozzávesszük, hogy az eleve nem lázadó kazah mentalitást az utóbbi időben még óvatosabbá tette az a tapasztalat, hogy a posztszovjet realitások között a helyzetet mindenütt csak rontották a hirtelen mozdulatok. Elvitathatatlan az is, hogy az elmúlt negyedszázad alatt hatalmas utat tett meg az ország, óriási változások zajlottak, s különös tekintettel az elmúlt másfél évtizedre, látványos volt a városok, az infrastruktúra megújulása. Így érthető meg igazán a ragaszkodás a felvilágosult autokratikus rendszert kiépítő vezetőhöz, Nurszultan Nazarbajevhez.

Gondoskodik az utódlásról

Csakhogy az egyre inkább elbizonytalanodó világban ezt a stabilitást mind nehezebb megőrizni. Főképp úgy, ha az állam bevételeinek túlnyomó többségét adó nyersanyagok és energiahordozók ára esik. Az olaj árának zuhanása megviselte a kazah gazdaságot is, tavaly nyár végén elengedték a nemzeti valutát, a tengét – jelenleg egy dollárért 350-et adnak –, amely azóta már nagyjából a felét éri. A sokáig masszívan hat százalék feletti növekedés is visszaesett másfélre, így hiába a megpróbáltatásokat tompítani hivatott kompenzáció, a szociális nyugalom megőrzése a hatalom előtt álló legsürgetőbb feladat. Ennek jegyében hozták előre a jövő év elején esedékes parlamenti választásokat, amely a szakértők által őszre várt vihar előtt a hatalom felhatalmazását, ezzel a politikai stabilitást volt hivatott erősíteni. A stabilitás megőrzése mellett az új kihívások, az átmenet közepette egyre nagyobb szükség van a friss gondolatokra, az új megközelítésre, amelyre utalt a választások eredményét értékelve az államfő is. Nazarbajev beszélt arról is, hogy gondolkodnak az alapvetően francia mintára kialakított politikai berendezkedés megváltoztatásán, a hatalmi ágak közötti felelősség újragondolásán is. Lefordítva ez annyit jelent, hogy a tervek szerint növekszik a parlament súlya, s csökken az elnök befolyása a rendszerre. Ez az elképzelés már a Nazarbajev utáni időkre is gondol, s ennek az átmenetnek az első lépése lehet, ha az államfő legidősebb lánya, a korábban parlamenti alelnök, jelenleg miniszterelnök-helyettes Dariga kerül a képviselőház élére.

A klientúra, a klánok megölik a versenyt

Nurszultan Nazarbajev kazah elnök leadja szavazatát egy asztanai szavazóhelyiségben Fotó: Turar Kazangapov / MTI / EPA

A nemcsak belpolitikai értelemben, hanem a nemzetközi környezetet tekintve is egyre bonyolultabb helyzetben elengedhetetlen a rendszer frissítése, rugalmasabbá tétele, amely a mérhetetlenül unalmas kampányt látva nem is egyszerű feladat. Több elemző is rámutatott, hogy az országra váró súlyos kihívások előtt ez mennyire aggasztó. Mint például a Central Asia Monitor című, Almatiban kiadott politikai magazinnak Kajnar Kapanov politológus fogalmazott, a kampány azt mutatta, hogy a politika nem tud kilépni az adminisztratív irányítási rendszer keretei közül, a klientúra, a klánok megölik a versenyt, s a legtehetségesebbeket távol tartja a hatalomtól. Nem egészséges szerinte az sem, hogy az országban bejegyzett hét pártból elindult hat közül négy – kivétel az Ak zsol és a kommunisták – lényegében szociáldemokrataként határozza meg magát, s véleményük csak nüanszokban tér el egymástól. Ennek eredménye a tespedés, a viták helyett monológgá alakult kampány unalma, s az ilyen közeg nehezen boldogul az ország előtt álló stratégiai feladatokkal. Mint a szakértő megjegyezte, a választás nem csupán szavazást jelent.

Magával a választás lebonyolításával neki sem volt baja, sőt inkább a végletekig megszervezettnek látta. A szavazás a legteljesebb rendben lezajlott a helyszínen lévő két magyar megfigyelő, az EBESZ-t képviselő Csízi Péter és az Európa Tanács küldötteként érkezett Tilki Attila szerint is. Pozitív elmozdulást konstatált összesített értékelésében az EBESZ is, megfogalmazva természetesen a már szokásos kifogásait. Az unalmas kampány, a nyugati szemmel érthetetlen dolgok ellenére azonban bizton állítható, hogy az eredmény tükrözi a közhangulatot. Azt pedig majd az idő dönti el, hogy a most megválasztott képviselők fel tudnak-e nőni a Kazahsztán előtt álló feladatokhoz.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »