A katasztrófa védelme

Biztosan sokan tapasztalták az elmúlt hetekben, hogy hirtelen szirénaszerűen elkezd sípolni a telefonjuk, amelyen „vészjelzés” érkezik sms formájában. Ebben a hatóságok arról értesítették a lakosság egy részét, hogy mindez a katasztrófavédelmi gyakorlat része, tesztelik a rendszert, miként működne valódi csapás esetén.
De csupán a lakosság egy részét „riasztották”, és – akárcsak annyi minden szép hazánkban – ez is esetlegesen, kuszán és megbízhatatlan módon történt: akadtak olyanok, akikhez egyáltalán nem érkezett értesítés, mások meg egy nap alatt négy-öt „mintha-vészjelzést” is kaptak. Amiből arra lehet következtetni, hogy esetleg igazi vészhelyzet esetén sem riasztanának mindenkit a hatóságok, csak egyeseket, véletlenszerűen.

Aztán elkezdődött, és be is fejeződött múlt héten az az ötnapos, nagyszabású nemzetközi katasztrófavédelmi gyakorlat, amelyen azt ellenőrizték, mennyire képesek hatékonyan fellépni az illetékesek egy pusztító erejű földrengés esetén. És jöttek a szalagcímek a hírekben: több mint négyezer halott, több mint nyolcezer sebesült, romok alatt rekedt ezrek, óriási anyagi kár, összedőlt épületek, hősies mentők stb.

Úgy tálalták mindezt a hírekben, mintha valóban megtörténne, és ha valaki esetleg nem tudja, hogy csak afféle tesztről, próbáról van szó, első pillantásra akár el is foghatta volna a jeges rémület. De akik tudták, azok is joggal riadhattak meg, mi történhetne, ha valóban bekövetkezne a katasztrófavédelmi gyakorlat forgatókönyvében szereplő Richter-skála szerinti 7,5-ös erősségű földrengés. Hiszen a történelmi feljegyzésekre alapozva a szeizmológusok azt valószínűsítik – és időről időre szorgalmasan jósolgatják is –, hogy Bukarest térségét évszázadonként legalább kétszer rázza meg nagy erejű földmozgás. (A legutóbbi, 41 évvel ezelőtti 7,2-es erősségű földrengésben több mint 1400-an haltak meg.)

Értjük mi, hogy kézzelfogható haszna lehet az efféle gyakorlatnak, azt is, hogy segít felkészülni egy igazi vészhelyzetre, segít felmérni, mi lenne a teendő földrengés esetén. Azonban óhatatlanul eszünkbe jut: biztos, hogy ilyen módon kell riogatni a lakosságot? Nem a földrengésveszélyesnek nyilvánított, rozoga állapotú épületek megerősítésére kellene inkább áldozni, a jelenleginél sokkal gyorsabban és hatékonyabban tenni annak érdekében, hogy minél kevesebb áldozatot követeljen egy nagy erejű földmozgás?

Az a sejtésünk, az effajta katasztrófavédelmi gyakorlatok körüli nagy hűhóval a félelemkeltésen túlmenően egyebet sem tesznek a hatóságok, mint ami az illetékes szerv egyébként nem legszerencsésebb megnevezésében szerepel: „védik” a katasztrófát.


Forrás:kronika.ro
Tovább a cikkre »