„A kárpátaljai magyarság sorsa az egész magyar nemzet közös ügye”

„A kárpátaljai magyarság sorsa az egész magyar nemzet közös ügye”

A kárpátaljai magyarság sorsa az egész magyar nemzet közös ügye, így a közösség mostani megpróbáltatásai egyben a magyarság nagy erőpróbái – jelentette ki Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára pénteken Ungváron.

Az Ungvári Nemzeti Egyetem (UNE) magyar kara – mostani elnevezése szerint Ukrán-Magyar Oktatási-Tudományos Intézet (UMOTI) – fennállásának tizedik évfordulója alkalmából tartott ünnepségen mondott köszöntőjében Potápi Árpád János – Kodály Zoltán önéletírásának “mindig csak arra néztem, ami előttem volt” gondolatát idézve – hangsúlyozta: “ma innen, az Ung folyó partjáról, a kárpátaljai magyar közösség üzen. Mégpedig azt üzeni, hogy van terve a jövőre nézve: szülőföldjén, anyanyelvét, kulturális kincseit megtartva akar boldogulni.” Hozzátette, a kárpátaljai magyarság nem enged a megfélemlítésnek, nem száll be a szócsatákba, hanem a legjobb választ adja a támadásokra: előretekint. A kárpátaljai magyarokat ugyanis – folytatta – a múltban közösen átélt megpróbáltatások nemcsak megedzették, de arra is megtanították, hogy holnap is csak akkor lesz, ha hittel és reménnyel áll elébe.

Az államtitkár kiemelte: “a mostani ünnepségnek van egy másik nagyon fontos üzenete is: hogy milyen lesz a holnap itt Kárpátalján, hogyan alakul a magyar közösség sorsa, az már az egész magyar nemzet közös ügye”. Mint mondta, “azok a próbák, amelyekkel ma a kárpátaljai magyaroknak szembe kell nézniük, egyben a magyarság nagy erőpróbái, amelyek során megmutathatjuk, mire vagyunk képesek együtt”.

Potápi Árpád János idézte Orosz Ildikónak, a beregszászi Rákóczi-főiskola rektorának az 1956-os forradalom 62. évfordulóján tartott budapesti megemlékezésen elmondott beszéde kiszámíthatóságra és stabilitásra utaló mondatát, amely szerint “a kárpátaljai magyarok nem akarnak többet, mint amire minden ember vágyik, hogy családjuknak többé-kevésbé kiszámítható jövőt építhessenek olyan közegben, ahol biztonságban érezhetik magukat”.

Ennek kapcsán kifejtette, “azon dolgozunk, hogy az anyaország ilyen stabil pont legyen és maradhasson a kárpátaljai magyar közösség számára”.Hangsúlyozta, “ma, amikor Kárpátalján lábbal tiporják a magyar közösség jogait, amikor veszély fenyegeti a magyar iskolák megmaradását, akkor nekünk közösen kell megteremtenünk a megmaradás feltételeit. Amikor a listázásokkal, a határátlépéskor tapasztalható zaklatásokkal a megfélemlítés, a kommunizmus legsötétebb képei elevenednek újra, amikor ellenségnek kiáltják ki a magyar közösség őrállóit, akkor csak egymásra számíthatunk.”

Az államtitkár jelezte, a magyar kormány minden segítséget megad a kárpátaljai magyar közösségnek ahhoz, hogy szülőföldjén tervezhesse tovább jövőjét, az óvodától a felsőoktatásig biztosítja a kárpátaljai magyarság anyanyelvű oktatását. Aláhúzta, “a nemzeti jelentőségű intézmények között folyamatos és kiszámítható támogatásban részesítjük a közösség megmaradása szempontjából kulcsszerepet betöltő intézményeket, köztük az UMOTI-t”.

Potápi Árpád János a reményét fejezte ki, hogy az UNE magyar kara “nagyon sokáig stabil bástyája lesz a kárpátaljai magyar közösségnek, ahol a jövő nemzedéke az anyanyelv és a magyar közösséghez való tartozás biztonságában Kárpátalján tervezheti a jövőt”.

Az UMOTI 2008 szeptemberében nyílt meg – az egyetem magyar tanszékeit összefogó – Magyar Tannyelvű Humán- és Természettudományi Kar néven. Az intézményben magyar nyelv és irodalom, történelem, fizika és matematika szakos tanárképzés folyik elsősorban a kárpátaljai magyar tannyelvű iskolák részére.

mti


Forrás:hunhir.hu
Tovább a cikkre »