A jószándék és a pokolba vezető út, avagy a sajtó felelőssége az oltásszkepticizmus erősítésében

A jószándék és a pokolba vezető út, avagy a sajtó felelőssége az oltásszkepticizmus erősítésében

Bő egy hete hangos a világsajtó az új dél-afrikai COVID-variánstól, amelyet még a neve is arra predesztinál, hogy nevetség tárgyává tegyék a közösségi oldalak fotelvirológusai. Ebben nem is lenne semmi meglepő, hiszen a keményvonalas tamáskodók talán csak a kórházi ágyon fekve térnek meg, azonban az omikron vírusvariáns felbukkanása kapcsán most nem velük foglalkoznunk – a saját házunk táján állunk neki seperni.

OmikrON

Az elmúlt két év egyik nagy igazsága, hogy koronavírusnál már csak a róla szóló (ál)hírek terjednek gyorsabban. A Dél-Afrikából eredő omikron-vírusmutáns híre gyakorlatilag néhány óra alatt befutotta a világsajtót, az utóbbi időben megszokottá, s némileg talán indokolttá is vált, apokaliptikus mellékzöngékkel együtt. Miközben alig tudunk többet az új mutánsról, mint egy héttel ezelőtt, akkor és most is arról szólnak a cikkek, hogy veszélyesebb lehet és gyorsabban terjedhet az éppen uralkodó deltánál, sőt, az oltások jelentette védelmet is könnyebben letöri. Mielőtt rátérnénk arra, miért is annyira veszélyes már akkor farkast kiáltani, mikor a nyáj még az igazak álmát alussza az akolmelegben, röviden vegyük át, mit lehet tudni eddig az omikronról. Nos, nem sokat!

Tényleg csak címszavakban: Botswanában és a Dél-afrikai Köztársaságban szúrták ki először. A vírus tüskefehérjéjén (kissé leegyszerűsítve, ezzel kötődik a kórokozó a megtámadott sejthez) mintegy 30 helyen találták különbséget a deltához képest. A WHO szerint aggodalomra adhat okot a megjelenése. Már több tucat országban felbukkant, köztük Ausztriában és Csehországban is, szerdán pedig az Egyesült Államokban is megtalálták. Ott mindkét esetben beoltott személy lett pozitív, mindkét esetben enyhe tünetekkel, néhány nap alatt le is zajlott a megbetegedés. Hasonlót jelentett a vírusmutánst kvázi felfedező dél-afrikai orvoscsoport is. Főként szokatlan fáradtságérzet formájában jelentkező, könnyű lefolyású fertőzésről van szó. E sorok írásakor nincs bizonyíték arra, hogy veszélyesebb lenne a korábbi variánsoknál. Bár vannak már erre utaló bizonyítékok, nem erősítették meg azt sem, hogy gyorsabban terjedne vagy könnyebben megkerülné a vakcinák jelentette védelmet, mint a korábbi mutációk. Arra vannak előzetes bizonyítékok, hogy a fertőzés után szerzett védettséget könnyebben letöri az új variáns, de ezek előzetes eredmények. Arra is, hogy az új variáns könnyebben terjed ugyan, de kevésbé erős, mint a korábbiak. Világszerte járványügyi szakértők tucatjai jelentették ki, túl keveset tudunk még az omikronról ahhoz, hogy messzemenő következtetéseket vonhassuk le a veszélyességéről.

A kontextus diszkrét bája

Vegyük észre, az összes fenti állítás önmagában igaz ugyan, de egytől egyig nélkülöz mindenféle kontextust vagy magyarázatot. Aki kicsit is ismeri Afrikát, rögtön eszébe juthat, hogy az enyhe lefolyású betegség talán annak köszönhető, hogy Afrika déli részén rendkívül fiatal a lakosság, a Dél-afrikai Köztársaságban például a népesség 94-95%-a 65 év alatti. A fiatalok általánosságban enyhébb tünetekkel vészelik át a betegséget, ez így volt a korábbi COVID-variánsoknál is, könnyen elképzelhető tehát, hogy az omikron az idősekre ugyanakkora, sőt nagyobb veszélyt jelent, mint a delta. A legtöbb sajtótermék, nagyon helyesen, nem feledkezett meg erről a fontos kiegészítésről, amikor a mutáns okozta enyhe tünetekről írtak, csakhogy kissé szelektívre sikerült a kontextusba helyezés. Tipikus példa erre a DenníkN pár napja megjelent összefoglaló írása, amelynek címe már önmagában indokolttá teszi cikkünk megírását: „Vágyálomnak tűnik, hogy enyhe tüneteket okoz az omikron-variáns.”

A cikket portálunk is szemlézte, itt elolvasható. Vegyük észre a két cím közti különbséget!

A vírus gyors terjedése kapcsán például a szlovák portál leírja, hogy a két héttel ezelőtti háromszázhoz képest most, december elején 11 ezer körül van a napi esetszám a Dél-Afrikai Köztársaságban, de azt sajnos már nem teszik hozzá, hogy júliusban, a deltahullám csúcsán 26 ezer felett jártak. Persze, lehet az omikron megdönti ezt a rekordot, de még nem tartunk ott. Vagy itt egy másik példa! A variáns az első adatok szerint gyorsabban terjed a Dél-afrikai Köztársaságban, mint a korábbi mutációk, például 10-15 nappal hamarabb produkált a deltához hasonló pozitív teszt-arányt, csakhogy ebből nem lehet leszűrni, mire lehet képes a nyugati, jóval magasabb átoltottsággal bíró országokban (a Dél-afrikai Köztársaságban 24%-os az átoltottság). Megint egy fontos kiegészítés, ami sajnálatos módon a legtöbb cikkből kimaradt, vagy pedig legfeljebb egy-egy zárójeles megjegyzés formájában bukkant fel. A DenníkN például azt írja, „a Járványos Betegségek Nemzeti Intézete (Dél-Afrikában – a szerk. megj.) bejelentette, hogy az omikronnál nem figyeltek meg a deltától eltérő tüneteket”, holott a portál által is linkelt eredeti tudósításban az áll, az Intézet jelenleg is vizsgálja az adatokat, „ezek alapján egyelőre úgy tűnik”, a fertőzötteknek nincsenek a korábbi variánsok okozta megbetegedésektől különböző tüneteik.

Csupán néhány szó a különbség!

Az omikronnal kapcsolatos kulcskérdés, vajon a tüskefehérjén található változások miatt a vírusvariáns képes-e eredményesebben megkerülni akár az oltás, akár korábbi fertőzés útján szerzett védettséget. Nem meglepő, egyelőre erre sincs válasz, ahhoz túl kevés az adat, a sajtó mégis azzal van tele, új vakcinák előállítására lehet szükség az omikron miatt. Azt már a legritkább esetben közlik, hogy a tüskefehérje mutációja legfeljebb az antitestes immunválasz erejére lehet hatással (az antitest nehezebben tud kapcsolódni a kórokozóhoz), más, a vírust, pontosabban a vírussal fertőzött sejteket közvetlenül megtámadó immunsejtek működésére nem, vagy jóval kevésbé. Néhány napja a Szputnyik-vakcinát előállító Gamaleja Intézet egyik virológusa, Anatolíj Alstejn arról beszélt, talán jól is jöhet, hogy a vírusnak ennyi mutációja van, mert az azt jelezné, hogy nem elég stabil a genomja. Ez evolúciósan azzal jár, hogy a kórokozó hosszútávon elveszítheti erejét. Félreértés ne essék, ahogy az összes többi kutató, Alstejn is inkább csak találgat, csakhogy az ő találgatásait valahogy elfelejtette idézni a mainstream sajtó.

Hírdetés

E cikk írásakor egyetlenegy tanulmány szolgálhat bizonyítékul arra az állításra, hogy a vírus képes lenne letörni a korábbi betegség után megszerzett immunitást, az oltás utáni védettséggel kapcsolatban viszont egyelőre egy sem.

A dél-afrikai kutatók által jegyzett írás egyelőre csak preprint formában létezik, azaz nem esett át a megfelelő „minőségbiztosítási” eljáráson, független kutatók nem ellenőrizték megállapításait. Ez persze nem jelenti azt, hogy a szerzőknek ne lenne igazuk, mindenesetre a sajtó jelentős része megfeledkezett erről az aprócska, de fontos kiegészítésről. A kutatók alapállítása a következő: bizonyítékok támasztják alá, hogy az omikron, szemben a béta és delta variánssal, eredményesen kerüli meg a korábbi fertőzések után szerzett immunitást. Mindezt arra alapozzák, hogy az általuk vizsgált dél-afrikai újrafertőződéses esetek jelentős része (2 796 982 pozitív mintából 35670, ami nagyjából 1,5%) már az omikronvariáns feltételezett megjelenése utánra datálható. Ha vesszük a fáradtságot és átböngésszük a sajtó által szenzációként tálalt eredményeket, látható, a kutatók, ahogy azt illik, nem felejtik el megnevezni megállapításaik korlátait. Például, hogy a fertőzések számával egyetemben bizony óhatatlanul nő az újrafertőződések száma is, azaz versenyelőnye van az új mutánsnak. Statisztikai módszerekkel persze nem lehetetlen kiszűrni ezt, így akár helytálló is lehet a kutatók azon megállapítása, hogy

bizonyítékok vannak arra, hogy az újrafertőződés kockázatának emelkedése figyelhető meg a Dél-Afrikai Köztársaságban, amely időben összefügg az omikron-variáns megjelenésével. Ez arra utal, hogy az omikron szelekciós előnye legalábbis részben annak a képességének tudható be, hogy fokozottan képes megfertőzni az egyszer már megfertőződött embereket.

Ezúton is elnézést a tudományos bikkfanyelvért. Teljesen érthető, hogy a fenti állítást valahogy egyszerűsíteni kell a sajtóban, csakhogy nem úgy, ahogy az a nyugati médiumok címadásában megmutatkozott. Engedjünk csak rá egy Google-keresést az „omicron evades vaccines” mondatra („Az omikron megkerüli a vakcinát.”), nézzük meg milyen címeket találunk!

Akkor az omikron nem is veszélyesebb a korábbi változatoknál?

Ha van értelme és tanulsága ennek az írásnak, az éppen az, hogy megértsük, erre a kérdésre egyelőre nem lehet tisztességes választ adni. Az biztos, hogy jobb félni, mint megijedni, jobb felkészülni a legrosszabbra, hogy aztán kellemesen csalódjunk, mintsem félvállról venni egy kétségtelen fenyegetést. Csakhogy van ezzel egy óriási probléma, amelyet sajnos sok, a járvány alatt önmaga fontosságába szerelmesült nyugati újságíró (és az őket fordító hazai kolléga) nem lát be!

Kifejezetten kontraproduktív, ha a tájainkon egyre erősödő járványszkepszist és oltástagadást még azzal is tápláljuk, hogy idő előtt farkast kiáltunk.

A klasszikus mesét mindenki ismeri. Ha az omikronról kiderül (adja Isten, hogy így legyen), nem a kertek alatt ólálkodó ordas, miközben a teljes mainstream sajtó jó előre beharangozta az aktuális világvégét, annak óhatatlan bizalomvesztés lesz a következménye. Hogy a sajtóban, az kisebbik probléma! Akad médium, amelyik bőven rászolgál erre.

Viszont az, hogy a tudományba és a tudósokba vetett hit még inkább megrendül, az már óriási baj. Ebben rejlik az újságírók felelőssége.

Úgy kommunikálni a szakértők és tudósok eredményeit és nyilatkozatait, hogy a közérthetőséget szolgáló egyszerűsítésből nem lesz túlegyszerűsítés, a kattintásszám oltárán pedig nem veszik el a kellően árnyalt igazság. Úgy a politikusoknak, mint az újságíróknak és a tudomány képviselőinek meg kell értenie, nem lehet elvárni a nagyközönségtől, hogy állandó haptákba vágja magát egy-egy új variáns felbukkanásakor, anélkül, hogy egyértelműen bizonyítanánk, valóban komoly veszélyről van szó. Ne feledkezzünk meg róla, az omikronnál erre még nem került sor!


Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »