A Jobbik határozottan ellenzi a génmanipulált élelmiszerek hazánkba áramlását

A Jobbik határozottan ellenzi a génmanipulált élelmiszerek hazánkba áramlását

Az elmúlt héten a magyar Országgyűlés által is megszavazott CETA annak ellenére engedélyezné a génmanipulált élelmiszerek forgalmazását, hogy hazánk alaptörvénye ezt kifejezetten tiltja – jelentették ki sajtótájékoztatójukon a Jobbik képviselői, Kőszeghy Csanád Ábel és Csikai József. A városatyák szerint „a CETA a Hajdú-Bihar megyei gazdák mellett hátrányos lenne a debreceni munkavállalóknak és a kis- és közepes vállalkozásoknak is, hiszen kizárólag a multik érdekeit tartja szem előtt”.

Kőszeghy Ábel ismertette: a múlt héten szavazott az Országgyűlés arról, hogy támogatja-e a Kanada és az Európai Unió közötti szabadkereskedelmi megállapodás (CETA) aláírását. 102 Fideszes és KDNP-s képviselő szavazatával az igen mellett döntöttek. Kőszeghy szerint „a téma megosztó voltára jellemző, hogy a Jobbik és az LMP képviselői mellett nemmel szavazott négy Fideszes képviselő is, köztük megyénkből Dr. Vitányi István is”. Kitért rá: az is jellemző, hogy a MSZP ebben a kérdésben sem tudott dönteni, így képviselői tartózkodtak.

Majd a CETA céljáról beszélt: ez egy úgynevezett szabadkereskedelmi megállapodás, ami hasonló a talán többek által ismert, az Amerika Egyesült Államokkal tervezett TTIP-hez, amelynek tárgyalásai jelenleg úgy tűnik, megrekedtek. Hozzátette: a TTIP és a CETA közös jellemzője, hogy a multinacionális vállalatok érdekeit a nemzetállamoké elé helyezi az uniós jogszabályok, de akár a nemzeti alkotmányok felülírása árán is.

Így folytatta: akadályozná továbbá az EU klímavédelmi célkitűzéseinek elérését, tehát a fosszilis energiahordozók használatának korlátozását és a megújuló energia térnyerésének ösztönzését – fűzte hozzá. Lehetővé tenné az iparszerű módszerekkel termelő kanadai mezőgazdaság termékeinek dömpingszerű beáramlását, ami a versenyképességük megtartása érdekében az európai gazdákat is a kevésbé fenntartható gazdálkodási módszerek használatára kényszerítené – hangsúlyozta a képviselő.

Aláhúzta: lehetővé tenné továbbá azt is, hogy a kanadai székhelyű cégek bepereljék az állampolgáraik egészségének, illetve a környezet védelmének érdekében bizonyos intézkedéseket meghozó kormányokat „elmaradt haszon” címen. Ráadásul ezekben a perekben nem a nemzeti bíróságok dönthetnének, hanem olyan testületek, ahol a bírák egyébként a multinacionális cégek által foglalkoztatott ügyvédek – magyarázta, majd elmondta: ez mellesleg az EU bírósági rendszerével is ellentétes, sérti az európai jogot.

Vagyis ez az egyezmény gyakorlatilag politikai puccsként értelmezhető, amellyel néhány tucat globális nagyvállalat kiveszi a hatalmat a demokratikusan választott helyi vezetők kezéből, hogy a maga arctalan, senki által nem választott, nem legitimált mechanizmusaival irányítson – összegezte Kőszeghy Csanád Ábel.

Csikai József felhívta a figyelmet: a CETA a Hajdú-Bihar megyei gazdák mellett hátrányos lenne a debreceni munkavállalóknak és a kis- és közepes vállalkozásoknak is, hiszen kizárólag a multik érdekeit tartja szem előtt. Úgy véli: ezért is megdöbbentő, hogy a szavakban nemzeti kormányunk a CETA mellett áll ki. Ezzel magyarázta: Szíjjártó Péter külügyminiszter az Országgyűlésben azzal indokolta az egyezmény melletti kiállását, hogy „az EU versenyhátrányban van a kanadai piacon, ami a CETA aláírásával tud megszűnni”. Itt érdemes megjegyezni, hogy Kanada lakossága 35 millió fő, az Európai Unióé 500 millió, tehát a CETA elfogadása főleg Kanada gazdasági érdekeit szolgálná – nyilatkozta a képviselő.

Szerinte azonban „ennél is elkeserítőbb a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) álláspontja, miszerint nekik nincs is álláspontjuk”. Elnökük, a Fideszes képviselő Jakab István ennek ellenére megszavazta a CETA-ról szóló határozatot – közölte.

Jó hír azonban a jobbikos városatya szerint, hogy „ múlt pénteken a Belgiumi Vallon parlament elutasította az egyezményt, ami  azt jelenti hogy a belga szövetségi kormány nem írhatja alá a megállapodást”. Ez akár a teljes megállapodást meghiúsíthatja, hiszen a szabadkereskedelmi megállapodás aláírásához valamennyi uniós tagország beleegyezése szükséges, a belga jóváhagyás hiánya lehetetlenné teszi az egyezmény megkötését, amit október 18-ra terveztek – zárta a tájékoztatót Csikai József.

szebbjovo.hu


Forrás:szebbjovo.hu
Tovább a cikkre »