A jó modor könyve

A jó modor könyve

Illem és jó modor a fő – Lehár Ferenc operettjében Fleury énekli ezt belépőjében. Persze nemcsak az operett világában, hanem a társadalmakban is mindenütt érvényesülnek bizonyos udvariassági szokások. Sőt, amint a kötet bevezetőjében Voigt Vilmos mondja, a társadalmak nem működnek udvariassági jelek nélkül.

A Magyar Szemiotikai Társaság által kötetbe gyűjtött tanulmányok közül több az udvariasság elméletével foglalkozik. Olvashatunk arról, hogy a német, francia és más uralkodói udvarban, palotában szokásos viselkedés alakította ki a XVII–XVIII. század során a sok tekintetben máig ható mintát az „udvari emberségről”. Ezeket a mintákat a kiváló jezsuita, Faludi Ferenc közvetítette Magyarhonba annak idején az „Istenes jóságra és szerentsés boldog életre oktatott Nemes Ember”, a „Nemes Úrfi” és más munkáiban. Manapság különböző, újfajta kommunikációs kapcsolatok jelentek meg és élnek, így a kommunikációelmélet is egyre többet foglalkozik az udvariassággal. SMS-ben a megszólítás hiánya nem udvariatlanság, a hagyományos levélben viszont az. Az udvariasság nyelvi megjelenése például egy színdarab szereplőinek a megszólításaiban a nézők számára eligazítást ad a szereplők társadalmi helyzetéről, pillanatnyi lelkiállapotáról és így tovább.

A nagyvilág udvariassági formáiból is ízelítőt kap a kötet olvasója. A japán társadalom például nagyon határozottan elkülöníti az egyes osztályokat, az ismertségi és a bizalmassági fokozatokat, és másképpen nevezik meg a saját családjukban a hozzátartozókat, mint a más családban lévő anyát, apát, bátyot, nővért és másokat. Ugyanakkor a norvég nyelvről az a közvélelem, hogy híján van az udvariassági kifejezéseknek, de amint olvashatjuk az egyik tanulmányban, a norvég nyelvet használók mindig előnyben részesítik az őszinteséget, és ez látszik udvariatlanságnak a más nyelvezethez szokottaknak.

Az őszinteség egyéb vonatkozásai látszanak meg a diplomácia nyelvhasználatában, ahol az udvariasság és udvariatlanság patikamérlegen való kiadagolása a szokásos, amint ez az egyik japán kormányfő Jaszukuni-szentélynél való tiszteletadásának elemzésében olvasható. Ugyanis ez Kínában és a két Koreában rendszerint mély ellenkezést vált ki, majd pedig rituális udvariasságú diplomáciai tiltakozásokat.

Talán nem udvariatlanság a többi szerzővel szemben, hogy csupán néhány dolgozatíró munkájáról tettünk említést, remélhető, hogy az olvasók nem csupán udvariasságból lapozgatják majd a kötetet, hanem a tartalmát megillető érdeklődésből: hiszen megtudható, hogy mindennapi életünkben miért is az illem és a jó modor a fő.

(Szerk.: Balázs Géza–Pölcz Ádám: Udvariasság. Szemiotika, művészet, irodalom, nyelv. Magyar Szemiotikai Társaság, Budapest, 2016. Ára: 2800 forint.)

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 05. 21.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »