A jeruzsálemi latin pátriárka hivatalos látogatást tett Jordániában

A jeruzsálemi latin pátriárka hivatalos látogatást tett Jordániában

Pierbattista Pizzaballa érsek, jeruzsálemi latin pátriárka jordániai hivatalos látogatása keretében január 18-án, hétfőn találkozott a jordániai parlament alsóházának elnökével Abdul Mun’im Odattal. A jeruzsálemi latin patriarkátus hírportálja számolt be a tárgyalásokról.

Pizzaballa érsek kifejezte őszinte megbecsülését II. Abdullah jordán király álláspontja miatt, mely alapvető szerepet játszik a Jeruzsálemben élő keresztények jogainak védelmében és a város szent helyei hasemita őrzésének a kérdésében. Pizzaballa érsek emellett hangsúlyozta a Jeruzsálemi Latin Patriarkátus és Jordánia között fennálló történelmi kapcsolatok fontosságát.

A jordániai parlament alsóházának elnöke a maga részéről megállapította, hogy Jordánia II. Abdullah király vezetése alatt továbbra is támogatja a keresztények jelenlétét a Szentföldön és térségben. Jeruzsálemben a keresztény és iszlám szent helyek hasemita őrzése továbbra is megmarad a történelmi előzmények jegyében, s jelenlétük mintegy szavatolja a szent helyek megmaradását.

Az elnök szerint „országa egy békés és toleráns állam, a keresztényekkel éppúgy, mint a muszlimokkal, mert az országot egységbe fogja II. Abdullah király személye, aki támogatja a Jeruzsálemi Egyházak Tanácsának szerepét a párbeszéd és a modernizáció kultúrája megerősítésében, az egyházi javak és intézmények védelmében”.

Múlt héten Pizzaballa érsek a jordániai felsőház, a szenátus elnökével, Faisal al-Fayezzel folytatott tárgyalásokat. A jeruzsálemi latin pátriárka elismeréssel szólt Jordánia erőfeszítéseiről II. Abdullah király vezetése alatt a jeruzsálemi szent helyek megőrzése terén. Az érsek kivételesnek nevezte a palesztin nép, Jeruzsálem népe, valamint a hasemita vezetés között fennálló kapcsolatokat.

A szenátus elnöke arra szólította fel az ország ulemáit, azaz iszlám vallástudósait, az értelmiségieket, a politikusokat és a vallási vezetőket, hogy erősítsék a közös pontokat az ábrahámi vallások hívei között, és védelmezzék a testvériség, a tolerancia és a modernizáció értékeit.

Faisal al-Fayez rámutatott, „Jordánia mindig is támogatta a palesztin kérdést, és II. Abdullah király továbbra is védelmezi Jeruzsálem iszlám és keresztény szent helyeit. Ilyen értelemben a Jordán Hásimita Királyság a jövőben is a keresztények és muszlimok közötti egység, testvériség és békés együttélés példája marad”. „Büszkék vagyunk az országot irányító bölcs hasemita vezetésre – fogalmazott a jordániai képviselőház vezetője –, mely mindig arra törekedett, hogy a közös élet, a szeretet, a harmónia, az emberi értékek előmozdítása, valamint a gyűlölet, az erőszak és a szélsőségesség kultúrájának elutasítása jegyében kormányozza az országot, és ennek érdekében vallja a magas emberi eszméket, hogy egyensúlyt tartson fenn a társadalomban”.

Hírdetés

*

A közel 90 ezer négyzetkilométer területű Jordánia lakossága tíz és fél millió fő. Az ország államformája alkotmányos örökletes monarchia, az 58 éves II. Abdullah király 1999 óta vezeti az országot. Abdullah király palesztin felesége Ránija Ál Abdullah királyné rendkívül népszerű, és nem csak Jordániában, hanem szerte a világon közismert karitatív tevékenységéről, kiáll a nők és a gyermekek jogaiért, küzd a sztereotípiák ellen.

Jordánia lakossága nagyrészt az iszlám vallás követője, a hivatalos nyelv az arab. A lakosság 2–5 százaléka keresztény, nagyjából félmillióan. 1988-ban Jordánia formálisan lemondott minden, a Jordántól nyugatra eső területtel kapcsolatos jogi és adminisztratív igényéről és 1994-ben – második arab államként – békét kötött Izraellel.

Jordánia a Közel-Keleten dúló konfliktusok közepette mindig szolidáritással fordult a menekültek, főleg a Szíriából érkezők felé. Jelenleg mintegy 750 ezer menekült él jordániai menekülttáborokban, közülük 660 ezer szír. A legfrissebb hírek szerint a jordániai kormány rendelete értelmében megkezdték a menekülttáborok lakóinak beoltását a Covid-19 elleni vakcinákkal.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Abouna.org Facebook-oldala

Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »