A jánokiak nem kérnek a szemétégetőből

Egy beruházó azt tervezi, hogy hulladéktüzelésű erőművet épít a Kassa-környéki járáshoz tartozó Jánok településen. A régió lakossága az életkörülmények és a levegő minőségének romlásától tartva tiltakozik. Begala Gyula, a község polgármestere állítja, mindent megtesznek azért, hogy ne épülhessen náluk szemétégető.

A történet ismerős, az elmúlt években elég gyakran találkozhattunk hasonlóval magyarlakta vidékeken. Érkezik egy beruházó, aki biomasszával működő, villanyáramot termelő erőművet építene. Elindítja az engedélyeztetési folyamatot, majd egy idő után kérvényezi a tüzelőanyag módosítását, és a biomassza helyett úgynevezett szilárd alternatív tüzelőanyaggal (TAP) és másodlagos tüzelőanyaggal (TDP) – vagyis gyakorlatilag szeméttel – üzemeltetné az erőművet. Magyarán: szemétégetőt építene. Ez volt a terv Krasznahorkaváralja és Várhosszúrét határában, Nagyrőcén vagy Makrancon, ahol az erőmű meg is épült. Most Jánok – és a környező települések – lakossága tiltakozik az ellen, hogy hulladékégető létesüljön a szlovák–magyar határtól alig három kilométerre fekvő falu közvetlen közelében.

A tervezett beruházás összege körülbelül kétmillió euró. A projekt 2013-ban indult, megkapta az építkezési engedélyt. A beruházó a kassai AR Donax Kft., amelynek tulajdonosa a Seychelle-szigeteken bejegyzett Strabilia Consulting. A beruházó az idén kérvényezte a tüzelőanyag módosítását, amelynek legfeljebb 70 százalékát tenné ki a TDP. Legalábbis elméletben. A gyakorlat azt mutatja, a hasonló erőművek üzemeltetése során ezt nem tartják be, szinte teljes mértékben szeméttel fűtenek.

A tüzelőanyag módosítását ellenezte Jánok község és a megyei hivatal, a Bódva menti Városok és Falvak Társulásában (ZMOÚB) tömörülő 24 település, valamint 36 magyarországi község is tiltakozott. A szemétégető létesítése ellen petíció indult, rövid idő alatt 2400 aláírást sikerült összegyűjteni.

A Kassa-környéki járási hivatal környezetvédelmi osztálya a módosítás engedélyezése előtt környezeti hatásvizsgálat (EIA) elvégzését kérte, ami ellen a beruházó fellebbezett. Itt tart most a folyamat.

Begala Gyula, Jánok polgármestere szerint a beruházó a hatásvizsgálatot azért nem akarja, mert ezzel érvényét veszíti a 2013-ban kiadott, 2020. december 31-ig érvényes építkezési engedély. Újat pedig nem kapna. Amennyiben elindul az EIA, a település követelni fogja, hogy a folyamat nemzetközi legyen, hiszen a határ közelsége miatt az ügy magyarországi településeket is érint.

Hírdetés

Peter Čunderlík, az AR Donax ügyvezetője az állami hírügynökségnek úgy nyilatkozott, nem szemétégetőt építenének, azzal érvel, a TDP nem szemét, hanem certifikált tüzelőanyag. Emellett azt állítja, elektromos energiát termelnének, és új munkahelyeket hoznának létre a községben. Čunderlík szerint körülbelül 18 hónapig tartana üzembe helyezni az erőművet, a kérvényezett módosítás után folytatnák az építkezést, amelyet a tereprendezéssel már megkezdtek.

Ez utóbbi állítás sántít. Igaz ugyan, hogy évekkel ezelőtt elegyengették a korábban zöldségtermesztésre használt, egyébként is sík földdarabot, illetve szétszórtak rajta néhány teherautónyi kavicsot, de ezt nehezen lehet komoly építkezésnek nevezni, ugyanis azóta semmi sem történt a helyszínen. Ha már a helyszín került szóba, érdemes megemlíteni, hogy a tervezett építkezéstől néhány méternyire folyik az Ida-patak, amelyben ismét megtelepedett a hód, amely védett állat Szlovákiában. A földterület másik oldalán pedig az Állami Természetvédelem (ŠOP) által nyilvántartott láp található. A kérdéses parcella két patak között fekszik, gyakran elönti a víz (a cikk írásakor is ez volt a helyzet). Ez nemcsak azért gond, mert a víz kárt tehet a berendezésekben, gépekben, de magával sodorhatja a tárolt szemetet is, amelyben veszélyes anyagok is lehetnek elő. Emellett a területen jellemzően északi szél fúj, ami a falu felé vinné az esetleges káros anyagokat és a bűzt.

Begala Gyula polgármester rámutat, amikor a település évekkel ezelőtt jóváhagyta az építkezési engedélyt, a helyi gazdáknak akartak segíteni, hogy hasznosítani tudják a szalmát, kukoricagórét, fahulladékot. Azóta azonban megváltoztak a technológiák, egyszerűen nincs elég biomassza, ezért az erőművekben egyre inkább áttérnének a hulladék tüzelésére.

A hulladék Szlovákiában, Európa-szerte és az egész világon nagy gond. Ugyanakkor nagy üzlet is. A megtelt hulladéklerakatokat bezárják, újakat nem nyitnak. A nyugati országok pedig komoly összegeket fizetnek azért, hogy megszabaduljanak a szeméttől. Az „ügyes” vállalkozók a tüzelőanyagként beállított, darált hulladékot az országba hozzák, és elégetik az eredetileg biomasszára tervezett erőművekben.

A jövő útja egyértelműen az újrahasznosítás. A Bódva menti települések ennek szellemében oldanák meg a hulladékkezelés kérdését. Ha sikerül állami támogatást szerezni, egy hulladék-feldolgozó üzemet építenének, amelyben 80-90 százalékban újra lehetne hasznosítani a hulladékot. A maradék 10-20 százalékot pedig el lehetne égetni a tornai cementgyárban és a kassai vasgyárban, ahol ez napjainkban is történik. Tehát semmi szükség arra, hogy egy szemétégető épüljön Jánok határában, amelynek úgysem lenne fűtőanyaga.

– Nem akarunk szemétégetőt. Az emberek fel vannak háborodva, elsősorban a módszer miatt, mert ezt úgy akarták megvalósítani, hogy őket meg sem kérdezték. Nyomást fogunk gyakorolni az állami szervekre, hogy megoldódjon a hulladékfeldolgozás kérdése, de ne szemétégetővel. Mindent megteszünk azért, hogy megakadályozzunk a felépítését. Nem engedjük, hogy idegenek nyerészkedjenek itt és döntsenek arról, mi épüljön a községünkben, tönkretéve ezzel azt a fejlődést, amit az elmúlt években elértünk – mondja a polgármester.

(Megjelent a Magyar7 c. hetilap 2020/43. számában)


Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »