A Székely himnuszt felvették a Magyar Értéktárba, ezzel hatra növekedett az erdélyi kiemelt nemzeti értékek száma.
A Székely himnuszt felvették a Magyar Értéktárba, ezzel hatra növekedett az erdélyi kiemelt nemzeti értékek száma.
A Magyar Értéktár erdélyi vonatkozású értékei közé eddig a nagybányai művésztelep, az aradi Szabadság-szobor, Kós Károly életműve, Torockó épített öröksége, valamint a vallásszabadság törvénye szerepelt, a listát most a Székely himnusz bővíti.
A Székely himnusz így elindult az úton, hogy esélye legyen a hungarikummá válásra.
Nemcsak értékeink pontos leltáráról van szó, rendkívül fontosak az nemzet-imázs építésében, gazdasági szerepük sem elhanyagolható. Szabályozásukat, védelmüket, népszerűsítésüket mind az Európai Unióban, mind a Kárpát-medencében a marketing eszközeivel támogatják.
Az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság közölte: hamarosan felterjesztik a hungarikumok listájára a Székely himnuszt, tavasszal pedig tudományos ülésszakot szerveznek Háromszéken, hogy a Székely himnusz keletkezéstörténetét és folklorizációs folyamatát szakemberek segítségével tárják fel.
„A Székely himnusz mindennapjaink szerves része, gyakran nem is tudatosítjuk magunkban az értékét.[…] A közelgő népszámlálás kapcsán különösen fontos, hogy megértsük: erdélyi magyarok vagyunk mindannyian, sokféle regionális identitásunk – így a székely is – csak erősebbé tesz bennünket közösségként. Remélem, hogy mihamarabb hungarikummá is válik!” – mondta Hegedüs Csilla, az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság elnöke.
„A Székely himnusz – a címer és a zászló mellett – ma már megkerülhetetlen jelképe a regionális önazonosságunknak. Keletkezése és utóélete is legendás, túlélt rezsimeket, divatokat, és egyre megerősödve tört fel a székely nép élni akarásának jelképeként. Kiemelt nemzeti értékünk, ott a helye akár a hungarikumok között is”
– fogalmazott a javaslatot benyújtó Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke.
A Székely himnusz szerzőinek szándéka eredetileg nem az volt, hogy himnuszt alkossanak a székely népnek. Csanády György a verset 1921-ben írta, a Székely Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesülete (SzEFHE) “májusi nagyáldozat” névre keresztelt évenkénti ünnepélyes találkozója alkalmából. A vers címe nem is tartalmazta a “himnusz” szót, egyszerűen csak “kantátá”-nak nevezték. A zenéjét Mihalik Kálmán leánykarra komponálta. A dalt, több forrás szerint, 1922. május 22-én énekelték először a SzEFHE Aquincumban rendezett találkozóján, a szerző jelenlétében.
A dal később Erdély székely-magyar lakosságának második himnuszává vált.
1945 után 1989-ig tiltva volt, de bensőséges rendezvényeken, családi ünnepségeken titokban gyakran rázendítettek.
A himnuszt a 2009. szeptember 5-én, Székelyudvarhelyen megtartott Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésen határozatban fogadták el az önkormányzati képviselők Székelyföld hivatalos himnuszának.
Hunhír.info
Forrás:hunhir.info
Tovább a cikkre »
