A Bund Deutscher Mädel tagjai számára tilos volt a smink, kötelező a sport, és erény volt az önmegtartóztatás. Tökéletes, elkötelezett patrióta nőkké váltak.
A Nagynémet Birodalom vezetése már egészen fiatal kortól kezdve igyekezett a hazájuk iránti lojalitást belenevelni a gyerekekbe, többek közt ezért is alapították meg a Hitlerjugendet.
A cél azonban nem pusztán az volt, hogy a birodalomhoz hű férfiakat faragjanak a fiúkból, hanem az is, hogy a lányokból olyan egészséges, edzett, kötelességtudó anya váljon, aki minél több gyermeknek ad életet, és akinek feladata a nemzet jövendő polgárainak felnevelése. Ezért jött létre a Hitlerjugend lánytagozataként funkcionáló Bund Deutscher Mädel, azaz a Német Lányszövetség.
A Hitlerjugend lánytagozata, a BDMA BDM 1930-ban alakult meg, ez volt Németország egyetlen ifjúsági lányszervezete. Az 1920-as években már létrejöttek hasonló csoportok, ám nem túl nagy sikerrel. Ezek a korai egyesületek a folklórra, a nyelvre, valamint a történelemre összpontosítottak, illetve ezek hazafias értelmezésére. A BDM sem rendelkezett túl sok taggal 1932-ig: ekkor Baldur Von Schirach és Gregor Strasser az összes többi csapatot feloszlatták, Hitler pedig egy tömegtalálkozón mutatta be a ligát, ami abban az évben körülbelül 10-15 ezer taggal rendelkezett, majd 1933 környékén kezdett tömegeket vonzani. A mozgalom egyre nagyobb lendületet vett, rengeteg lány lépett be önként a hazafias hívószó hatására.
1939-től Hitler minden lány számára kötelezővé tette a részvételt. A 10-14 év közöttiek a Fiatal Lányok Ligájába, a Jungmädelbundba kerültek, a 14-18 évesek pedig a Német Lányszövetségbe. A BDM egyik alcsoportja, az önkéntességen alapuló BDM-Werk Glaube und Schönheit, azaz a Hit és Szépség Társaság pedig a 17-21 év közötti fiatalokat célozta meg, tagjai főként főzést, varrást tanultak, nemzetiszocialista politikai oktatásban részesültek, kivették a részüket az otthoni, a bolti és az irodai munkákból, valamint az egészségügyben is segítséget nyújtottak.
A BDM célja az volt, hogy olyan nőket neveljenek a lányokból, akik elkötelezettek a nemzetiszocializmus és a Nagynémet Birodalom mellett, illetve hogy a fiatalok megtanulják kiválasztani a megfelelő partnert, majd tökéletes anya váljon belőlük. Beléjük nevelték, hogy egészséges, megfelelő faji háttérrel rendelkező férjhez menjenek csak feleségül. Ezenkívül arra buzdították őket, hogy lépjenek fel azok ellen, akik nem hűek a nemzetiszocialista eszményekhez. Ha valaki nem engedte, hogy gyermeke tagja legyen a szervezetnek, akár a rendőrség is intézkedhetett ellene.
A szervezetben mindent megtettek, hogy olyan nőket neveljenek a lányokból, akik képesek gyakorlati munkát végezni és elkötelezettek a hazájuk iránt. Elvárás volt az önmegtartóztatás, csak a házasságkötés után veszíthették el szüzességüket. A lányok sötétkék szoknyát, barna kabátot, fekete nyakkendőt és fehér blúzt viseltek, hogy megőrizzék az egységet, és erősítsék az összetartozást. A sminket elfogadhatatlannak tartották, és tiltották, ugyanis úgy gondolták, hogy a német nőknek természetes szépségnek kell lenniük.
Minden tevékenységgel a jövőre, az anyaságra akarták felkészíteni a lányokat. Arra ösztönözték őket, hogy vegyenek részt a háztartási és mezőgazdasági tevékenységekben, a jótékonysági munkákban, a pénzgyűjtésben, sőt a politikai gyűléseken, találkozókon és nemzeti eseményeken is. A sport fontos részét képezte a programoknak, hiszen ezzel akarták elősegíteni, hogy gyermekvállalásra alkalmas, erős, egészséges felnőttekké váljanak a fiatalok. A BDM-tagok mindennapjainak része volt az atlétika, a gimnasztika, a tánc, de a labdás játékok sem maradtak ki. Ezekkel azt is el akarták érni, hogy a lányok fegyelmet, együttműködést tanuljanak, de ügyeltek arra, hogy ne vigyék túlzásba az edzéseket, és nehogy „maszkulinabbá” váljanak.
A tagok részt vettek ügyességi feladatokban, bátorságpróbákban, nyári táborokban és kirándulásokon is. Kóruscsoportokban énekeltek, főleg népdalokat tanultak, és számos ünnepségen megmutatták hangjukat. A második világháború idején néha a sérült katonákhoz vitték őket hazafias dalokat énekelni, hogy fokozzák a küzdeni akarásukat.
A világháború alatt a BDM több különböző szerepet töltött be. Táborokat hoztak létre a nagyvárosokból érkező, evakuált lányok számára, hogy megvédjék őket a betörő szovjet hordáktól, a tagok pedig kivették a részüket a mezőgazdaságból, az iparból, a légvédelmi feladatokból, ápolókként dolgoztak a fronton, adminisztrációs munkát végeztek, sőt néhányan az SS női részlegében szolgáltak, illetve csatlakoztak a harcokhoz is.
A második világháború után a BDM feloszlott, közvetlen vezetője, Jutta Rudiger tárgyalás nélkül szabadult, és élete végéig Németországban dolgozott. Soha nem mondott le a nemzetiszocializmus iránti elkötelezettségéről.
Forrás:harcunk.info
Tovább a cikkre »
