Kovász – A Rózsakerttől a Püspöki Palotáig címmel családi fesztivált szervez a Pécsi Egyházmegye augusztus 20-án a püspökség területén. A rendezvény keretében Felföldi László pécsi megyéspüspök megáldja és a nagyközönség számára is megnyitja a székesegyház mellett található, a közelmúltban teljesen megújult és megszépült rózsakertet.
A Szent Péter és Szent Pál-székesegyház közelségében, a Pécsi Egyházmegyei Könyvtár szomszédságában található Rózsakert területének múltja a késő római korra tekint vissza, ám a pécsi lakosok számára inkább a belvárosban 1954 és 2010 között működő, igencsak népszerű zenés-táncos nyári vendéglátó egységet, a Rózsakert Vendéglőt idézi fel.
A Rózsakert Vendéglő 2010-ig működött a Janus Pannonius utca 10. szám alatt, majd a Pécsi Egyházmegye a terület teljes rendezéséről és felújításáról döntött. A 2016-ban meghirdetett EGYH-KCP-16-P-0105 kormányzati pályázat (A Pécsi Egyházmegye közoktatási, szociális, turisztikai és vallási célú épületeinek felújításai, fejlesztései) keretén belül, 2018 és 2020 decembere között valósította meg a „Pécs, Janus Pannonius utca 8. (hrsz. 18361.), továbbá a Rózsakert és volt káptalani borozó (hrsz. 18360.) műemléki épületének átalakítása és felújítása” elnevezésű részprojektet, melynek keretében megújulhatott a Pécsi Egyházmegyei Könyvtárnak otthont adó egykori káptalani lakás épülete, valamint a legendás Rózsakert, immáron angolpark formájában.
A 18. században kertté alakított terület feltárási munkálatai során egy háromkaréjos temetői épület (cella trichora), valamint a temetőhöz tartozó hat téglasír, majd pedig késő középkori épületek romjai kerültek elő. A 4. századból származó ókeresztény emlék, a cella trichora felszíni épületének alaprajza a megújult Rózsakertben megtekinthető.
A kerttervezők feladata az volt, hogy a 18. és 19. századi kataszteri térképek alapján az udvar középponti hangsúlyos elemmel négy részre osztódjon. Fontos volt, hogy megjelenítsék a feltárt cella trichora belső alaprajzát, amelyet levendulákkal ültettek be. A kert elnevezéséhez híven, alkalmazkodva a környező műemléki helyszínhez, a rózsavirágok lettek hangsúlyosak: így a kúszórózsák, a bokorrózsák és az ágyasrózsák.
A kiültetendő rózsafajtákat a történeti dokumentációra hagyatkozva választották ki: így kapott helyet a kertben a fás bazsarózsa, a mályvarózsa, a rózsalonc és a labdarózsa is. Ezek mellett a különböző évszakokban megtalálható még a hortenzia, a gránátalma, a füge, a gólyaorr, a tűzeső, a krókusz, a cickafark, a díszhagyma, a fehér liliom, a nőszirom; az északi részen megmaradt egy cseresznyefa is. A kert legrégibb fája a déli kerítésfal melletti, több mint száz éves hársfa, amely már az 1912-es kataszteri térképen is szerepelt.
A Káptalan utca 5. számmal közös fal tövében – felidézendő a régi zenés esteket – egy színpadot alakítottak ki. A régi borozó egyházmegyei turisztikai információs pontként és ajándékboltként újult meg, ahonnan egy csigalépcsőn át lehet feljutni a kerti üvegpavilonba és onnan a Rózsakertbe.
A Rózsakert a városi zöldfelületek méretét gazdagítja és a püspökség új rendezvényhelyszíneként ideális helyszíne lehet szabadtéri koncerteknek, rendezvényeknek, egyházi közösségi alkalmaknak.
A Rózsakert történetének szemelvényeiből Schmelczer-Pohánka Éva, a Pécsi Egyházmegyei Könyvtár vezetője készített összeállítást, mely ITT olvasható.
Forrás és fotó: Pécsi Egyházmegye
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
