A HETEDIK NAPON (Deli Mihály Odú-sorozatából)

A HETEDIK NAPONElég volt az elvont tépelődésekből! / hajnalbankeltünk, egy rövidebb túrát terveztünk, őzláb gombátszedtünk nagy zsákkal / jólesett a friss nyári szél, és acsapongó felhők élénk fény-árnyék játéka / aligszóltunk egymáshoz, mégis úgy éreztük, mintha egésznap beszélgettünk volna / talán a levegő, vagy agazdag erdő tette / este bementünk a városbaa téren vacsoráztunk / könnyű bort ittunk / fáradtanhátradőltünk a karosszékben, még a zsibongás semzavart / jóllakottan bámészkodtunk / vidámak voltunkegy mozgalmas hetet zártunk: nagymamánkat temettükesküvő, színház, favágás, kúttisztítás, játszótérgyerekekkel, öregek gondozása, kocsi mosásvillanyszerelés, nyári énektábor szervezéseeper szedés, befőzés… / egymáshoz dőltünk, nevettünkFutunk, megállunk, kardot rántunk, megtesszük, amit kellSzorgalmas fontoskodásunk fölemel, megrészegítÖlel, legyez, beborít, mint valami szitakötőhatalmas szárnya / a tér másik oldalán zene szólt„Mi a fenének okoskodik örökké az ember?!Úgyis csináljuk, amíg bírjuk / na, gyere, táncoljunk!”Felálltunk, erre rögtön fölbátorodtak mások isFélrehúzták az asztalokat / a zene meglódultA lányok haja röpködött, kipirultak, vibráltakKözépen tűz lobogott / aztán már csak őket néztükMinden bánatunk és örömünk elszállt a lángokkalAz utolsó korty borunkat a parázsra öntöttük(örök haiku)Új hét / egy új versKint szép köröket nyargalBent egyfelé húzPaul Gauguin: Táncoló breton lányok(a kép forrása: itt)

Hírdetés


Forrás:szilajcsiko.hu
Tovább a cikkre »