Rilke mindenki számára, mindenkorra érvényes programot ad versében…
Ó, MONDD
Ó, mondd meg, költő, mit teszel? – Dicsérek.
De hát az iszonyt és a szörnyüséget
hogy birod elfogadni, mondd? – Dicsérek.
De hát a névtelennek, elvetéltnek
hogy adsz mégis nevet, költő? – Dicsérek.
S honnan van jogod, váltva annyi képet,
hogy mégis önmagad maradj? – Dicsérek.
S hogy szelid és vad egyformán kisérnek,
s csillag és vihar ismer? – Mert dicsérek.
Hírdetés
(Somlyó György fordítása)
Kép: Borsodi Henrietta
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
