A hét gyermeket felnevelő Dánél házaspár szerint az Istenbe vetett hit a biztos út

A hét gyermeket felnevelő Dánél házaspár szerint az Istenbe vetett hit a biztos út

A hit mindig is fontos szerepet töltött be a csíkszeredai Dánél család életében, erre alapozzák mindennapjaikat, ez segített túllépni a nehézségeken, de megélni az örömöket is. A Dánél házaspár hét gyermeket nevelt fel – a családanya, Magdolna mesélt nekünk arról, hogyan élik meg az Istenhez közeli életet.
Legkisebb gyerekük 15 éves, a legnagyobb 33, és már egy unokával is büszkélkedik a Dánél házaspár. Mindig vallásos szellemben nevelték őket, és fontos volt számukra a magyarságtudat elültetése is bennük. „Az anyai nagymamám nagyon sokat imádkozott. Nem laktunk együtt, de ő számon tartott minden unokát, hogy ki mivel foglalkozik, mit csinál, hová utazik. Mindig tudta, kinek mikor van vizsgája, mindig imádkozott értünk, és azok a vizsgák sikerültek.

Nagyapámat a negyvenes években behívták munkaszolgálatra. Megbetegedett, tífuszt kapott, »meghalt«, kirakták a hidegházba. Öt nap után tért magához, és Jászvásárról hazajött. Utána még született két gyerekük, egyik édesanyám, a másik a húga. Nagyapám korábban meghalt, de nagymamám 102. évében. Elgondoltam, hogy annyi nehézsége volt, két világháborút élt meg, nyolc gyereket szült, szárazság volt stb. És ők közben házat építettek a kicsi magyar világban, mert a családokat akkor is segítette a magyar állam. Még így is nehéz volt nekifogni a házépítésnek annyi gyermekkel, de nagymamám bízott az isteni gondviselésben.

Hírdetés

Bennem meggyőződésként élt, hogy ezeket ő mind kiimádkozta. Ritkán panaszkodott, nagyon érdeklődő volt minden iránt, és viszonylag jókedvű, nem egy elesett ember, annak ellenére, hogy sokat betegeskedett. Valószínű, hogy ez is hozzájárult a hitemhez. Később egyre gyakrabban meggyőződtem róla, hogy valóban működik a gondviselés az én életemben is.”

Úgy véli, szerencsés volt a találkozása férjével, Sándorral, mert ő is ugyanúgy az Istenbe vetett hitre alapozta az életét. A Dánél házaspárnak a gyereknevelésben is sokat segített a hitük, és azt próbálták gyerekeiknek is átadni, hogy legyen egy biztos kiindulópontjuk.

Isten törvényei olyanok, mint a jelzőtáblák a turistaúton, ha azokat követed, akkor biztos, hogy célba érsz. Kicsi koruk óta naponta együtt imádkoztunk, s ha valamelyiküknek nagyobb gonddal kellett megküzdenie, mint például vizsga, utazás, betegség, fontos döntéshozatal, akkor megsokszoroztuk a fohászkodást. Úgy látom, ez a gyermekeink életében is jól bevált módszer, nagyon hálásak a kapott kegyelmekért. Azért külön szüntelenül imádkozom, hogy olyan barátokra találjanak, akikkel könnyebb együtt járni a jó úton, és meg tudják beszélni, osztani felmerülő kérdéseiket, élményeiket.

Ne válasszuk szét a hétköznapi életünket a vallásos élettől, hanem hagyjuk, hogy Isten kegyelme és gondviselő szeretete átitassa mindennapjainkat. Tartsuk egyensúlyban az életünket testileg, lelkileg, szellemileg. Kamatoztassuk mindennap Istentől kapott képességeinket magunk és mások javára, örömére.”


Forrás:kronika.ro
Tovább a cikkre »