„A haza minden előtt!” – így ünnepeltük március idusát a Felvidéken

„A haza minden előtt!” – így ünnepeltük március idusát a Felvidéken

Talán nincs is olyan magyarok által lakott település a Kárpát-medencében, ahol ne emlékeznének meg legszebb nemzeti ünnepünkről, az 1848-as forradalom napjáról. Március idusán évről évre ünnepi műsorokkal, megemlékezésekkel tisztelgünk a márciusi ifjak emléke előtt…

Erkel Szózatával kezdődött el a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara és a Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet emlékműsora március 13-án a Pedagógiai Kar épületében Nyitrán.

Disztl Antal, Magyarország Pozsonyi Nagykövetségének első tanácsosa szerint március 15-e a magyarság legszebb közösségi ünnepe. A legszebb, mert a természet megújulásával, a tavasszal esik egybe.  „Petőfiék, Vasváriék március 15-i cselekedetükkel a nemzet megújulását, a szabadság melegét vetítették előre. Ők fogalmazták meg a kor szellemében a nemzet célkitűzéseit, ők határozták meg a korszerű nemzet ismérveit. A nemzet azonos gondolkodású, nyelvű, kultúrájú egyének közössége. Olyan emberek közössége, akik valamennyien ugyanazt akarják: szabad magyarnak lenni!” – emelte ki ünnepi köszöntőjében a tanácsos.

„A helyi magyarság körében az látszik, hogy az ifjúság tudja, mit akar. Ha van helyben összefogás, akkor a közösségnek, a térségnek van jövője. Történelmünk során számos alkalommal az összefogás, az akarat egysége segített sorsunk kátyúba jutott szekerének ismételt mozgásba hozásához. Sorsunk aranykönyvének legfényesebb lapjai akkor íródtak, mikor népünk fiai és lányai tudásukat a nemzet, a közösség szolgálatára fordították és vállvetve tettek csodákat.”

Dr. Bukovszky László kisebbségi kormánybiztos előadásában a forradalmi időszak történelmi-politikai történéseiről számolt be. A Pozsonyban ülésező utolsó rendi országgyűlésen elfogadott törvények megalkották a polgári magyar társadalmi berendezkedés jogi alapjait. Általuk olyan társadalmi rétegek jutottak politikai jogokhoz, amelyeknek addig nem volt módjuk beleszólni a megyei és országos ügyekbe. Az egybegyűltek betekintést nyertek a népképviseleti elv gyakorlati alkalmazásába Nyitra megyében: a jobbágyfelszabadítás és közteherviselés törvénybe iktatásától a liberális ellenzék és a radikális polgári ellenzék vetélkedésén át az országgyűlési követválasztásig.
Az ünnepi műsorban a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Magyar Kórusa, valamint a kar hallgatói és oktatói működtek közre. A megemlékezés a Himnusz közös eléneklésével ért véget. (TK)

***

Már hagyományossá vált, hogy március  tizenötödike előestéjén a Komáromi Magyar Gimnázium Öregdiákjainak és Tanárainak Baráti Köre, a Csemadok Komáromi Városi Alapszervezete és a Komáromi Városi Művelődési Központ ünnepséget szervez a komáromi óvodák és iskolák bevonásával, mely főhajtás az 1848-as márciusi ifjak emléke előtt.

A városi művelődési központ nagyterme megtelt ünneplő emberekkel, köszöntőt Stubendek László, a Csemadok Komáromi Városi Szervezetének elnöke mondott. Az est főszervezője hagyományosan Stirber Lajos zenepedagógus, karnagy volt. A műsorban felléptek: a Ferences utcai óvodások, a Jókai Mór Alapiskola tanulói, a Selye János Gimnázium tanulói, valamint a Selye János Egyetem hallgatói és a Gaudium, illetve a Selye János Gimnázium egyesített énekkara és hangszeres kamaraegyüttese. Öröm volt nézni, hallgatni a sok gyermek és  fiatal előadását, akik a hősök előtt így fejezték ki tiszteletüket, s mint ahogy 1848-ban Petőfi nevezte az akkori ifjakat, miszerint mi vagyunk a lámpafény, most elmondhatjuk, hogy a tegnapi este szereplői voltak a lámpafények.

A kultúrműsor után egy új hagyomány teremtődött, megkoszorúzták Egressy Béni zeneszerző tavaly átadott szobrát. (KT)

Hírdetés

Komáromban pénteken délelőtt folytatódottak a megemlékezések. A délutáni rendezvények előtt a hagyományokhoz híven a komáromi Klapka téren a Belvárosi óvoda óvodásai elénekelték a Klapka-indulót és egyben saját készítésű virágaikkal megkoszorúzták a tábornok szobrát. Rendhagyó módon, ám hagyományteremtő szándékkal civil kezdeményezésre tovább bővült a történelmi múltú városban az 1848/49 és forradalom és szabadságharcra való megemlékezés.

Az Egy Jobb Komáromért Polgári Társulás(EJK) felhívással fordult a komáromi magyar óvodák, általános iskolák, középiskolák diákjaihoz és tanáraihoz a szabadságharc évfordulója alkalmából egy közös versmondásra szólítva fel azokat. Az első alkalommal meghirdetett eseményen az óvodások és iskolások délelőtt 11 órakor találkoztak Petőfi Sándor szobránál, ahol a több mint száz gyermek egyszerre szavalta a Nemzeti dalt. Képriportunk a helyszínen készült. (SZE)

***

A szenci magyarok március 15-én délelőtt 10 órától Kisfaludy István sírjánál koszorúztak a helyi temetőben. Csupán néhány évvel ezelőtt kezdtek a járási székhely magyarjai a temetőben koszorúzni, a szenciek ugyanis március 15-ét a pozsonyi Medikus-kertben lévő Petőfi-szobornál ünneplik.

Kisfaludy István a szabadságharc idején szerepet vállalt, nemzetőr főhadnagyként szolgált – mondta Strešňák Gábor, a Szenci Városi Múzeum igazgatója a megemlékezésen, miután az alapiskola tanulói énekkel tisztelegtek a hősök előtt.

Strešňák Gábor bevezetőjében elmondta: Kisfaludy István a levéltárban talált dokumentumok tanúsága szerint nemzetőr főhadnagyként tüntette ki magát az 1848-49-es szabadságharc idején. Az igazgató örömét fejezte ki, hogy a pedagógusok felvállalták a szenci megemlékezés szervezését, és a tanulókkal együtt ünnepelnek, hiszen az iskolások jelentik a magyarság zálogát.

A megemlékezésen prof. dr. Pálffy Géza, a Magyar Tudományos Akadémia tudományos kutatócsoportjának vezetője mondott ünnepi beszédet.

– mondta Pálffy Géza.

A történész szerint a Rákóczi vezette szabadságharcnak nem sok esélye volt. Második alkalommal 1848-49-ben harcoltak a magyarok, ezt a legtisztább szabadságharcnak is nevezhetjük. 1956-nak köszönhetjük, hogy ma demokratikus országban élhet a magyarság.

Pálffy Géza szerint a 1848-49-es szabadságharc a polgári Magyarország megteremtésében játszott szerepet. A legtisztább szabadságharc volt és voltak vívmányai, gondoljunk csak a jobbágyfelszabadításra, az új, modern polgári, nemzetállami kezdetekre. Ha nincsenek az oroszok, akkor egy valóban új Magyarország születhetett volna – mondta a történész. (NT)

***

A cikkünk folyamatosan frissül!


Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »