A határon túli magyaroknak mától papírjuk van róla, hogy nem érdeklik Brüsszelt

MTI nyomán

Az Európai Unió luxemburgi bíróságának kedden meghozott ítélete szerint az Európai Bizottság jogosan utasította el a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által elindított polgári kezdeményezés bejegyzését.

Az SZNT és partnerei azt kezdeményezték, hogy az EU kohéziós politikájában kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól.

Az erdélyi magyarok európai polgári kezdeményezését elutasította az Európai Bizottság. A határozatot az EU luxembourgi bíróságán támadták meg a kezdeményezők. Az EB-t meglehetősen felbőszítette a székelyek nyakassága. Azt követelték tőlük, hogy

a honlapjukról is tüntessék el

unió luxembourgi székhelyű bíróságán zajló perük iratait, és gondoskodjanak róla, hogy a keresetlevelük és az EB ellenkérelme ne legyen hozzáférhető a nyilvánosság számára. Erre egyébként az égvilágon semmilyen jogi alapjuk nem volt.
 

“Nem olyan cél”

A kezdeményezés elfogadása azért lett volna fontos, mert közvetve a székelyföldi autonómiatörekvéseket erősítette volna, hiszen ebben az esetben

Brüsszelnek el kellett volna ismernie a „nemzeti kisebbségi régió” fogalmának létezését. Í

gy az Unió kénytelen lett volna számon kérni, hogy a tagállamok maradéktalanul teljesítik-e a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos kötelezettségeiket és nemzetközi kötelezettségvállalásaikat. Jelenleg ugyanis ezek a garanciák sokszor csak papíron léteznek, a szomszédos országok annyit és akkor tartanak be közülük, amennyit akarnak, hiszen

semmilyen kényszerítő erővel bíró szervezet nem ellenőrzi megvalósulásukat.

És az uniós bíróság szerint ez jól is van így.

Az ítéletben ugyanis kifejtik, hogy nem vehető nyilvántartásba az olyan európai polgári kezdeményezésre irányuló javaslat, amely a nemzeti kisebbségek által lakott földrajzi területek, régiók fejlődésének előmozdítására irányul.

Ugyanis szerintük a „régió” fogalmát „a tagállamokban fennálló politikai, közigazgatási és intézményi helyzetet tiszteletben tartva” kell meghatározni. Magyarul:

ha Bukarest szerint nincs Székelyföld, akkor nincs és kész.

A törvényszék arra is rámutat, hogy ezen régiók sajátos etnikai, kulturális, vallási vagy nyelvi jellemzőinek fennmaradása “nem olyan cél, amely igazolhatná az unió kohéziós politikája keretében valamely jogi aktusnak az elfogadását”. Az ilyen politika ugyanis az unió egésze harmonikus fejlődésének előmozdítására, és különösen az egyes régióit sújtó súlyos és állandó demográfiai hátrányok csökkentésére irányul.

Így az elszakított magyarságnak már papírja is van róla, hogy

megmaradásuk „nem olyan cél”, ami Brüsszel szerint támogatást érdemelne.

Magyarország beavatkozott a perbe a kezdeményezők oldalán. Az EB mellett ugyanakkor felsorakozott nem csak Románia, de Szlovákia és a nemzeti kisebbségek jogaival szintén hadilábon álló Görögország is.

Abszurd eljárás

Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke szerint érdemes lesz fellebbezni az Európai Unió luxemburgi törvényszékén kedden kimondott – az SZNT számára kedvezőtlen – ítélet ellen.

A Székely Nemzeti Tanács elnöke nem vállalkozott arra, hogy érdemben értékelje a luxembourgi ítéletet, de megjegyezte, hogy annak olyan elemei is vannak, amelyek első ránézésre is kifogásolhatók.

Ezek közül azt említette meg, hogy a törvényszék többek közt azért utasította el keresetüket, mert  nem látta bizonyítottnak, hogy hátrányuk származna a környezetüktől etnikai, nyelvi, kulturális vagy vallási alapon különböző régióknak a különbözőségből.

Izsák Balázs arra emlékeztetett, hogy a székelyföldi Kovászna megye és a felvidéki Debrőd önkormányzata éppen ennek a hátrányos helyzetnek a bizonyítása céljával kérte a belépését a perbe, ezt azonban a törvényszék elutasította. A bírák akkor arra hivatkoztak, hogy Kovászna megye és Debrőd község ebben a szakaszban nem érintett közvetlenül a per tárgyában.

“A törvényszék maga akadályozta meg, hogy az érintett önkormányzatok bizonyítsák a hátrányos helyzetüket, most meg kijelenti, hogy nem látja bizonyítottnak ezt a hátrányos helyzetet”

– sérelmezte Izsák Balázs.


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »