A harmadik szem és a Hórusz-szem titkai az Illuminátusokon túl

A harmadik szem és a Hórusz-szem titkai az Illuminátusokon túl

A harmadik, vagy más néven belső szem egy olyan misztikus és ezoterikus koncepció, amely egy feltételezett láthatatlan szemre vonatozik, mely a szokványos látáson túli érzékelést teszi lehetővé. Bizonyos dharmikus spirituális hagyományok szerint, mint amilyen a hinduizmus is, a harmadik szem nem más, mint a homlok csakra. A teozófia úgy tudja, hogy a harmadik szem kapcsolatban áll a tobozmiriggyel. A harmadik szemet azonosítják a magasabb tudatosság birodalmaiba és térségeibe nyíló kapuval.

 

Az Új Kor spiritualitásában a harmadik szem gyakran jelképezi a megvilágosodás egyik állapotát, illetve a mélyebb, személyes, spirituális vagy pszichológiai értelemmel bíró gondolatképek felidézését. A harmadik szem gyakran kapcsolatba hozható vallási látomásokkal, a tisztán látással, a csakra- és az auraérzékeléssel, a prekognícióval és a testen kívüli élményekkel. Azokat az embereket, akik állításuk szerint bírnak a harmadik szem használatának valamilyen szintű képességével, többnyire látóknak hívják.

 

A tobozmirigy (amit toboztestnek, epiphysis cerebrinek, epifízisnek, conariumnak vagy „harmadik szemnek” is hívnak) egy kis belső elválasztású mirigy a gerincesek agyában. Egy szerotonin-származékot, a melatonint termeli, ami egy olyan hormon, mely az ébren lét-alvás mintáira és az évszakokhoz kapcsolódó funkciók változásaira van hatással. Alakja egy kis fenyőtobozra emlékeztet (innen nyerte a nevét), és az agy közepének közelében helyezkedi el a két agyfélteke között, egy kis barázdába, ahol a két gömbölyded talamikus test csatlakozik.

 

 

 

A Hórusz-szem a védelem, a királyi hatalom és a jó egészség ősi egyiptomi jelképe. A szem megtestesül Uadzset istennőben, akivel különféle írásmódokban találkozatunk: úgy, mint Wedjat vagy Udjat, Uadjet, Wedjoyet, Edjo vagy Uto. Mindemellett „Ra Szeme”-ként is ismeretes.

 

Wadjet a zöld jelentéssel bíró wadj szóból ered, innen ered a „zöld” elnevezése, s a rómaiak és a görögök „uraeus”-ként is ismerték az egyiptomi felemelkedett jelentésű „iaret” kifejezésből, amit egy védekező pozícióba emelkedő kobra képe jelez.

Uadzset egyike a legkorábbi egyiptomi istenségeknek, akiket később olyan más istennőkkel kapcsoltak össze, mint Basztet, Sekhmet, Mut és Hathor. Ő volt Alsó-Egyiptom védőistennője, továbbá a „per-nu” fő Delta-szentély is a védelme alatt állt. Hathort szintén ezzel a szemmel ábrázolták.

 

 

 

Hórusz az egyik ókori egyiptomi égisten volt, akit általában sólyommal jelenítettek meg, mely minden bizonnyal vadász- vagy vándorsólyom volt. A jobb szeme Ra-val, a Nappal állt kapcsolatban. A szemszimbólum a sólyom szeme körüli jelzést reprezentálja, beleértve a „könnycsepphez” hasonló jelzést is, amit gyakran látunk a szem alatt.

 

Az egyik mítoszban, amikor Széth és Hórusz egymással harcolt a trónért Ozirisz halálát követően, Széth kinyomta Hórusz bal szemét. A szem nagy részét Hathor vagy Thot adta vissza (a fennmaradó részt valószínűleg mágikus úton pótolták). Amikor Hórusz szemét helyreállították, Hórusz felajánlotta azt apjának Ozirisznek abban a reményben, hogy helyreállíthassa életét. Következésképpen Hórusz szemét gyakorta használják az áldozathozatal, a gyógyítás, a helyreállítás és a védelem jelképeként.

 

Hét különböző hieroglifát használnak a szem jelképezésére, a leggyakoribb az „ir.t”, ami ugyanakkor a csinál vagy tesz vagy aki megteszi jelentéssel bír. Az egyiptomi mítoszban a szem nem a látás passzív szerve, hanem sokkal inkább a cselekvés, a védelem vagy a harag közvetítő szerve.

 

Matematika

 

Az ókori Egyiptomban a legtöbb törtet kettő vagy több egységtört (amikor a számlálóban 1 szerepel) összegeként írták le a válaszok tábláit/táblázatait birtokló írnokok (lásd: Rhind matematikai papirusz 2/n tábla).

Következésképpen a ¾-et ½ + ¼ összegeként írták le.

 

 

 

 

A számtani értékeket Hórusz szemének részei fejezik ki.

A törtek egy négyzet részeiként vannak leírva.

További információ: az egyiptomi törtek láthatók fent.

A Hórusz szem különféle részeit használták az ókori egyiptomiak arra, hogy az egyet a kettő segítségével részekre osszák:

 

A szem jobb fele = ½

A pupilla = ¼

A szemöldök = 1/8

A szem bal oldala = 1/16

Az íves végződés = 1/32

A könnycsepp formájú rész = 1/64

 

A Rhind matematikai papirusz tartalmazza a Hórusz Szem Törtjeinek áttekintését.

 

 

 

A Tejút egyik értelmezése volt a kezdet kígyója, azaz Wadjet, Egyiptom védelemzője. Ebben a megközelítésben ő szoros kapcsolatban állt Hathorral és más korai istenségekkel a nagy istenanya számos megnyilvánulása közül, Mut és Naunet istennőket is ideértve.

Ugyanakkor Hathorral is kapcsolatba hozzák Hóruszt, fiaként társítva hozzá. A Ra-kultusz magába olvasztotta Hórusz legtöbb vonását, ide értve Uadzset védelmező személyt, ami bizonyította Hathorral való kapcsolatát.

 

Amikor Ra védelmezőjeként azonosítják Uadzsetet, aki szintén egy hővel és tűzzel kapcsolatos napistenség, akkor néha úgy tartják, hogy képes volt ellenségeire tüzet bocsátani, ahogyan a kobra lövelli mérgét ellenségeinek szemébe. Ebben a szerepében a Láng Asszonyának hívták.

 

Uadzset istennőt Uadzset-Basztetként egy ureusz-kígyót viselő nőstényoroszlán fejű, női testű lényként ábrázolják.

 

 

 

Később Basztettel, Alsó-Egyiptom istennőjével azonosították, aki egy másik a nemzeti jelképnek beillő alak volt, így vált Uadzset-Basztetté. E szerepében, amióta Basztet egy nőstényoroszlán volt, Uadzset-Basztetet gyakran jelenítették meg nőstényoroszlán fejjel.

 

Miután Alsó-Egyiptomot elfoglalta Felső-Egyiptom, egyesültek, s Felső-Egyiptom nőstényoroszlán istennőjére, Szekhmetre tekintettek erősebbként a két harcos istennő közül. Szekhmetet a Hibák Megtorlójának és a Skarlát Asszonynak tartották, ami egy utalás a vérengzésre, mivel vérszomjas volt. Őt viszont napkoronggal és Uadzsettel ábrázolták.

 

Végül, Uadzset patrónus-helyzete eredményezte, hogy a hatalmasabb Mut istennővel azonosították, akinek a kultusza került előtérbe Amon kultuszának felemelkedésével egyidejűleg, s beleolvasztotta őt a Mut-Uadzset-Basztet triádba.

 

Amióta a későbbi egyiptomi mítoszokban található istenségeket párba állítjuk, azóta őt a földhöz kapcsolták, majd Alsó- és Felső-Egyiptom egyesítését követen úgy gondolták róla, hogy ő Hápi felesége, a Nílus istené, ki elárasztja a földeket.

 

Uadzset nem összekeverendő Apep egyiptomi démonnal, akit szintén kígyóként ábrázolnak az egyiptomi mitológiában.

 

Más hagyományok

 

Más tradíciókban, mint amilyen a hinduizmus, a harmadik szem állítólag a homlok közepe táján helyezkedik el, kicsivel a szemöldökök találkozása felett. Más hagyományokban, mint amilyen a teozófia, úgy gondolják, hogy a tobozmiriggyel áll kapcsolatban. Eme elmélet szerint az emberek réges-régen valódi, fizikai és spirituális funkcióval rendelkező harmadik szemmel bírtak a fejük hátsó részén. Idővel, annak következtében, hogy az emberiség sokkal fizikálisabb és kevésbé spirituális lény lett, ez a szem elcsökevényesedett és azzá a valamivé változott, amit manapság tobozmirigyként ismerünk.

 

A kambodzsai Síva harmadik szemes feje

 

A hinduizmusban

 

A hindu hagyomány a harmadik szemet a sahasrara vagy korona csakrával hozza összefüggésbe. Viszont, a Tantra-jóga rendszerében ez az OM hanggal áll kapcsolatban és Ajna csakraként ismerik. A Tantrában a koronáról úgy vélik, hogy az a tízezer szirmú sívatikus lótusz.

 

A taoizmusban

 

A taoizmusban és más hagyományos kínai vallási szektákban, mint amilyen a Cham (ami a Zen iskola unokatestvére), a „harmadik szem” magába foglalja a figyelemnek a szemöldökök közötti pontra való összpontosítását behunyt szemmel, miközben a test különféle csikung pozitúrákat vesz fel.

Ennek a tréningnek a célja nem más, mint hozzásegíteni a tanulókat ahhoz, hogy a világmindenség megfelelő „rezgésével” összhangba kerülhessenek és lefektethessék a fejlettebb meditációs szintek eléréséhez szükséges alapokat.

 

A taoizmus tanítása szerint a harmadik szem – amit az elme szemének is neveznek – a két fizikai szem között található, s amikor kinyílik, akkor egészen a homlok közepéig terjed ki. A taoizmus szerit a harmadik szem a test egyik fő energiaközpontja, melynek helye a hatodik csakra, mely a fő meridián egyik részét képezi. A fő meridián egy olyan vonalat képez, amely a test jobb és bal féltekéjét választja el.

 

A kereszténységben

 

Richard Rohr atya tanításai szerint a harmadik szem koncepciója egy nem dualisztikus (nem kettős) gondolkodás metaforája; annak módja, ahogyan a misztikusok látnak. Rhor koncepciójában a misztikusok az elsődleges szemet és a másodlagos szemet egyaránt alkalmazzák, „ugyanakkor képesek nem összekeverni a benső tudást vagy a pusztán korrekt információkat magának a tudatnak az átalakításával. A misztikus nézés az első két szemre épül és mégis, messzebbre lát.”

 

„Bármikor történjék is, néhány csodálatra méltó „véletlen” által, a szív tere, az elme tere és a testi tudatosság egyszerre van nyitva és ellenállásmentes. Szeretem ezt jelenlétnek hívni. Ezt a mély benső összekapcsolódás pillanataként tapasztaljuk, s mindig – módfelett elégedetten – a csupasz és védekezés nélküli jelenbe visz, ami magába foglalja a mély örömöt és azzal egy időben a mély szomorúságot is.”

Rohr a tudatosság e szintjére krisztusi gondolkodásként utal.

 

A neognoszticizmusban

 

Samael Aun Weor neo-gnosztikus tanításai szerint a harmadik szemre számtalan jelképes és funkcionális utalást találunk a Jelenések könyvében (3:7-13). Ő úgy gondolja, hogy egyben a Kundalinit, valamint annak a három és fél fordulaton, illetve a hét csakrán keresztül felfelé történő kúszását írja le. Az értelmezési mód azonos a harmadik szemet illetően Ázsia hét egyházából hatban csakúgy, mint az itt részletezett Philadelphia Egyházban.

 

A teozófiában

 

A teozófia követői – H. P. Blavatsky és Rick Strassman – azt javasolták, hogy a harmadik szem ténylegesen a részlegesen szunnyadó tobozmirigy, mely az agy két féltekéje között helyezkedik el. Az alacsonyabb rendű gerincesek egyes típusai, mint amilyenek a hüllők és a kétéltűek képesek valóban fényt érzékelni a harmadik fali szemük segítségével – ami egy, a tobozmiriggyel kapcsolatban álló képződmény – mely a cirkadián ritmusuk szabályozására, továbbá navigációra szolgál, így képesek a fénypolarizáció érzékelésére.

C. W. Leadbeater azt állította, hogy a harmadik szemből induló éteri csatorna kiterjesztésével lehetséges mikroszkopikus és teleszkópikus víziókat érzékelni. Ezt megerősítette Stephen Phillips, mondván, a harmadik szem mikroszkopikus látomásai szolgáltatják a képességet a kvark méretű objektumok érzékelésére.

 

A rózsakeresztesek

 

Max Heindel rózsakeresztes írásaiban, amit a Nyugati Bölcsesség Tanításainak hívnak, a harmadik szem az agyalapi mirigy és a tobozmirigy között helyezkedi el. Azt mondják, hogy a régmúltban, amikor az ember még kapcsolatban állt a benső világokkal, ezek a szervek voltak a belső világokba való bebocsátás szervei.

 

Más interpretációk

 

A harmadik szemet számos meditációs iskola és művészet használja, miként a jóga, a csikung vagy az Aikido.

 

A kabbala ezoterikus tanában az Ajna csakrát kapcsolják a Chokmah (feloldódás) vagy a Bölcsesség szférájához, bár mások a harmadik szemet a nem kisugárzott da’ath (tudás) szefirának feleltetik meg.

 

Forrás: http://beforeitsnews.com

Fordította: Száraz György

Boldog napot!


Forrás:boldognapot.hu
Tovább a cikkre »