A hagyományok palotája – Megújult a Budai Vigadó épülete

A hagyományok palotája – Megújult a Budai Vigadó épülete

Megnyitották a Hagyományok Háza felújított székházát. A 7,5 milliárd forintból (mintegy 23,5 millió euró) megvalósult teljes körű rekonstrukció nyomán az egykori Budai Vigadó épülete méltón szolgálhatja a Kárpát-medencei néphagyomány ápolását.

A Budai Vigadó épületét, a Hagyományok Háza székházát ünnepélyes keretek között adták át október 4-én. A 2011-ben műemlékké nyilvánított épület felújítása 2016-ban kezdődött. Nagy Csaba Ybl-díjas építész, a rekonstrukció vezetője az eredeti állapot lehetőség szerinti legteljesebb visszaállítását tartotta szem előtt, egyben törekedett arra, hogy a patinás épület a XXI. század elvárásainak is megfeleljen, többfunkciósan szolgálja az intézmény szerteágazó munkáját.

A Hagyományok Háza 2001-es megalapítása óta többször álltunk egy-egy ajtóban, a küszöbön – mondta megnyitó beszédében Kelemen László főigazgató. – Ilyen volt például a zeneakadémiai népzenei tanszék megalapítása, a Fölszállott a páva televíziós vetélkedő elindítása, vagy ilyen lesz reményeink szerint az erdélyi Sapientián a néptáncos képzés beindítása. Most ismét egy küszöbön állunk: a Budai Vigadó rekonstrukciójának befejezéseként a Hagyományok Háza kiemelt nemzeti intézményi feladatait fogja tudni méltó körülmények között ellátni.”

A sajtóbemutatón tapasztaltak alátámasztják az elmondottakat. Elkészült a földszinti helyiségek rekonstrukciója, a befedett udvar akusztikailag is alkalmas koncertek, táncházak rendezésére. Az 1951-es alapítása óta az épületben működő Magyar Állami Nép Együttes végre korszerű próbateremben végezheti ezentúl munkáját. Tágas könyvtár szolgálja a kutatókat, a bibliotéka folyamatosan bővül, s tárolóiban kapott helyet Lajtha László zeneszerző-népzenekutató, Martin György tánctörténész-néprajzkutató, Halmos Béla, a magyarországi táncházmozgalom egyik elindítója és első prímásának hagyatéka s Farkas Gyulának, a Rajkó Zenekar alapítójának gyűjteménye is.

A földszinti kiállítóhely a Várnegyed újabb kulturális színfoltja, első tárlata az elmúlt évben elhunyt Makoldi Sándor festőművész-néprajzkutató hagyatékát mutatja be a közönségnek. A gyermekfoglalkoztató az ifjabb nemzedék hagyományszeretetre való nevelését szolgálja.

A Budai Vígadó épületét a századfordulón adták át. Kallina Mór és Árkay Aladár eklektikus, jellemzően neoreneszánsz, szecessziós belső díszítésű alkotása két év alatt készült el, s hamarosan a budai társasági élet kedvelt központjává vált. Bálterem, kávéház, étterem, klubszobák vonzották a társasági életre vágyó budaiakat. A háború alatt hadigondozó hatóság működött falai között. A harcok során jelentős károkat szenvedett, az ötvenes évek elején állami tulajdonba került: a Népművészeti Intézet és a Magyar Állami Népi Együttes székháza lett.

Az épület külső homlokzatát – a megújuló Corvin térrel összhangban – 2007-ben újították fel, a belső részek továbbra is elhanyagolt állapotban várták a megújulást. A mostani átadással ez magvalósult, a főváros egy újabb színvonalas kulturális létesítménnyel gazdagodott.

Körkép.sk/Csermák Zoltán

Nyitókép: archívum


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »