A nemzetközileg is ismert Gyűgy gyógyfürdő nem csupán a gyógyulni vágyók kedvelt úti célja, hiszen természeti kincsei is felfedezésre várnak. A római kori fürdőmedencék mellett a gyógyszállók mögötti parkerdő számos természeti képződményt tartogat a turisták számára.
A gyűgyi gyógyvízről az első feljegyzések a 16. századból valók. 1777-ben Crantz professzor ír az itteni savanyúvíz gyógyító hatásáról illetve a termálfürdő létezéséről. Az első szabad strandot 1909-ben Oberndorf gróf építette ki. A gyógyfürdő 30 Celsius fokos szénsavas, kénes, alkalikus vízét főleg a reuma kezelésére alkalmazzák. A 20. század első évtizedeiben a gyűgyi gyógyvizet palackozták, s nagyobb mennyiségben külföldre is szállították.
A következő jelentősebb állomás a hatvanas években érkezett el. Ekkor kezdik el kiépíteni az első gyógyszállókat. A szanatóriumok a reumatikus betegségekben szenvedők gyógyítását szolgálják.
Az előző évszázadokban a gyógyforrás több helyen is feltört a mai fürdőváros területén.
Az alakzatok közül több is a Búroš elnevezésű mesebeli parkerdőben található.
Ezek közül a legjelentősebbek a 6 méter magas Fürdőforrás-domb, a félgömb alakú Tatárforrás, a 2 méter magas Csipkerózsika forrás és a Szemforrás. Több domb egyesülésével keletkezett az egy méter magas Római fürdő néven ismert mésztufaterasz. A Selmec patak partján egy további mésztufaterasz is található.
A Fürdőforrás-domb rétegeződése a hatvanas években fejeződött be. Mára már a mésztufadombot benőtte a vegetáció. A 6-8 méter magas Tatárforrást valószínűleg a tatárjárással összefüggésben nevezték el. A forrás 1936-ig aktív volt, mára már visszahódította a természet.
Ugyancsak érdekes látvány a strandfürdő mellett található mésztufa forrás. Ez a mai napig is aktív, a jellegzetes illatú forrásvíz folyamatosan csörgedezik a kúp tetejéről.
Gyűgy nem csupán a nyári hónapokban kínál pihenési lehetőségeket. Az őszi időszakban felkereshetőek a fentiekben bemutatott természeti kincsek. A parkerdő mesés világba repíti el a látogatókat, megtekinthetők a római kori fürdők, avagy a gyűgyi ferdetorony nyomába is eredhetünk.
(Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
