A globalizmus összerántja a régiót

Az unió keleti felének európai szellemisége sokkal erősebb és mélyrehatóbb, mint a Nyugaté.

Éppen ezért törekednek a visegrádi országok az Európai Unió megreformálására, hogy mindenekelőtt a nemzetek uniójaként lehessen rá tekinteni.

A II. világháborút követően a németek szembenéztek a keserű valósággal: nekik is már csak az maradt, amit a romokból újjáépítettek, mint Lengyelországban és Magyarországon. Mindez az európai uniós együttműködéssel párhuzamban kiegészítette, kibővítette, okafogyottá tette Franciaország és Lengyelország hagyományos németellenes szövetségét, összességében pedig Németország és Franciaország, illetve Németország és Lengyelország közeledését eredményezte.

Az együttműködés jelentősége megnőtt, részben a brexit következtében (amely az unió egyik legerősebb gazdaságának távozását eredményezi), részben pedig az Olaszországot és Spanyolországot fenyegető destabilizáció, az afrikai menekülthullám beáramlása és a katalán válság miatt. Csakhogy e szövetség sem mentes a feszültségektől.Lengyel oldalról lezáratlan maradt a II. világháborús pusztítások miatt fizetendő német kártérítés ügye. Lengyelországban Franciaországgal és Németországgal ellentétben nincs iszlamizálódás (egyértelműen keresztény országról van szó), a migráció tekintetében pedig Varsó álláspontja gyökeresen eltérő a berlinihez, párizsihoz vagy brüsszelihez képest.

A szorosabb gazdasági együttműködésen túlmenően a visegrádi országok összefogása annak fényében is új értelmet nyert, hogy felpörgött a migránsok beáramlása a környező két kontinensről, és az Európai Unió, illetve a mögötte meghúzódó globalista pénzügyi-gazdasági elit egyre nagyobb nyomást gyakorol a kötelező befogadásuk érdekében.Az ultraliberális gondolattal átitatott és a globalista törekvések fogságába esett Nyugat-Európa ezzel összefüggésben halad a fokozatos önfelszámolás felé.A brüsszeli hatalom nyomásgyakorlásának jelenleg a visegrádi államok állnak ellen a legerősebben (2010 óta Magyarországgal, illetve 2015 óta Lengyelországgal is az élükön).

A Három Tenger Kezdeményezés 2014-ben Dubrovnikban lengyel–horvát ösztönzésre jött létre. Az Európai Unió keleti területeinek mindazon 12 tagállama részt vesz benne, amelyek korábban a szovjet érdekszférába tartoztak: a balti államok (Észtország, Lettország, Litvánia), a visegrádi négyek (Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország), továbbá Románia, Bulgária, Horvátország, Szlovénia, továbbá Ausztria.Elfogadtak egy közös nyilatkozatot, amelyben nevesítették az együttműködés céljait az energiapolitikával kapcsolatban, a közlekedési csatornák tekintetében (Via Carpatia, észak–dél), a digitális kommunikáció, illetve a gazdaságpolitika terén, továbbá kifejezték a meggyőződésüket, hogy Közép- és Kelet-Európát biztonságosabbá és vonzóbbá fejlesztik, és mindezzel hozzájárulnak majd az Európai Unió egészének megerősítéséhez.

Az együttműködés célja nyomatékosítani Közép-Európa hangját az EU-n belül, illetve szorosabbra fűzni a régiós együttműködést az infrastruktúrafejlesztés, az energiapolitika és a gazdaság területén. A Három Tenger Kezdeményezés amerikai oldalon Donald Trump részéről is támogatásra talált. A visegrádi négyek a magját alkotják a Három Tenger Kezdeményezésnek, melynek minden tagállama érzékeli a globalizmus nyugatról fenyegető veszélyét.

A globalizmus a XX. és XXI. század fordulóján jelent meg, és a 2008–2010-es gazdasági világválságot követően rajzolódtak ki jól láthatóan a körvonalai. Ugyan nyílt erőszak alkalmazása nélkül, mégis totalitárius rendszerként, immár a harmadikként a kommunizmus és a nácizmus után telepszik Európára, igyekszik az uralma alá hajtani (miként a világ többi részét is), gazdasági függőségbe taszítani, elsekélyesíteni eddigi kultúráját egy új, látványos, lelkileg idegen tömegkultúra javára, viszonylagossá tenni meglévő erkölcsi és vallási elveit, összességében pedig a lakosságát tőle teljesen eltérő hitű és kultúrájú népekkel összekeverni.

Ezt a támadást használta fel ugyancsak látszólag fegyvertelen eszközökkel tömeges megszállásra az iszlám, amely szintén az európai térhódításban érdekelt. A globalista törekvés kezére játszik Afrikában és Ázsiában az egyre erősebb túlnépesedés és éhezés is, pedig a legfejlettebb országokban hatalmas tőkét felhalmozó nemzetközi pénzügyi közösségnek és az őket kiszolgáló államoknak inkább részt kellene venniük a világméretű katasztrofális folyamatok felszámolásában ahelyett, hogy fegyverek szállításával előidéznék és tovább gerjesztenék azokat.

Hírdetés

A visegrádi együttműködés, illetve a Három Tenger Kezdeményezés keretei közötti összehangolt fellépés ellensúlyozhatja a német–francia túlsúlyt az Európai Unión belül, és védelmet jelenthet az európai civilizációra leselkedő legnagyobb veszéllyel szemben, amely az iszlamizáció. Ne higgye senki, hogy légből kapott dolgokat állítok! Álljon itt néhány információ a Gatestone Institute-tól és az International Police Associationtól.A párizsi nagymecset főmuftija, Dalil Boubakeur arra ösztönzött, hogy kétszerezzék meg a mecsetek számát Franciaországban az elkövetkező két évben. Közölte, hogy „a jelenlegi 2200 mecset nem elegendő a Franciaországban lakó hétmillió muzulmán hívő számára”. Követelte, hogy a kihasználatlan templomokat alakítsák át mecsetekké.

Henri Guaino, a francia parlament tagja szerint: „Azokat, akik felemelik a szavukat a fundamentalisták illegális viselkedése ellen, nagyobb valószínűséggel ítélik el a bíróságon, mint a fundamentalistákat a törvényellenes tetteik miatt.”Michéle Tribalat francia statisztikus tette közzé, hogy a muzulmán lakosság számának néhány év alatt bekövetkező észvesztő növekedése már jóval több a száraz ténynél. 1999-ben Franciaországban 9,8 millió muzulmán tartózkodott, 2011-ben már 12,1 milliónyian voltak, a 2015-ös, legfrissebb adatok szerint pedig már 13,5 milliónyian. A franciaországi muzulmánok létszáma gyorsan 17 millió közelébe nőhet, de ezt senki sem tudja pontosan ellenőrizni, amíg a törvény által előírt, migránsokra vonatkozó népszámlálási módszertant meg nem változtatják.Most pedig a németországi viszonyokról.2013-ban végezték el az államegyesítés utáni első népszámlálást. Már akkor, még a nagy migrációs áradat megindulását megelőzően kiderült, hogy a 80,2 milliós összlakosságra vetítve a betelepült lakosság 15,6 milliós létszámával majdnem minden ötödik lakos migrációs hátterű. Sokan közülük rendelkeznek már német állampolgársággal.

Németország az utóbbi időkben terrortámadásokat élt át. Több városban – Würzburgban, Münchenben, Ansbachban, Reutlingenben és Hamburgban – történt merénylet, és persze Berlinben is. Mindegyik esetben olyan fiatal férfiak voltak az elkövetők, akik iszlám államokból származtak. Ilyen évek óta nem fordult elő Németországban.

A rendőrség és a titkosszolgálatok elismerésben részesülnek, politikusok elkésve nyilvánítanak részvétet és próbálják nyugtatni az állampolgárokat, pszichológusok és pszichiáterek elemzik a merénylők magatartását, mondván, hogy a tetteket zavarodott, mentálisan beteg emberek követték el, a baloldali média pedig úgy kerüli a menekültbűnözés, a bevándorló, az iszlamista terror és más szavak használatát, mint ördög a szenteltvizet.Az európai helyzetet elemezve egyre jobban szembeötlik a széles választóvonal Kelet- és Nyugat-Európa között. Kelet-Európa, amely a II. világháború után az orosz érdek­övezetben találta magát, az unió szegényebb felét képezi, ezért is tartják úgy a németek és franciák, hogy létre kell jönnie a kétsebességű Európának. Eközben pedig az unió keleti felének európai szellemisége sokkal erősebb.

Éppen ezért törekednek a visegrádi országok az Európai Unió megreformálására, hogy mindenekelőtt a nemzetek uniójaként lehessen rá tekinteni. Ellenállnak a szekularizációnak, illetve az erkölcs és a természet adta normák relativizálásának. Például a harmadik nem bevezetésének Németországban a genderelmélet hatására, habár a lakosság 62 százaléka kereszténynek vallja magát, és az országot a CDU–CSU kereszténydemokrata pártszövetség kormányozza, és szembeszegülnek a kulturálisan és vallásilag idegen jellegű népesség betelepítésével.

Végeredményben, ha Brüsszel és a globalizmus nyomásgyakorlása túl erőssé válik, bekövetkezhet az unió keleti tagállamainak az elszakadása a nyugati résztől annak érdekében, hogy lehetséges legyen az európai vallás, kultúra és civilizáció megőrzése.

Egyúttal pedig a súlyosan megterhelt Nyugat-Európának el kell tartania a tömegesen integrálhatatlan bevándorlókat, ami gazdasági hanyatlást fog előidézni, és ennek következtében a Kelet és Nyugat közötti különbségek fokozatosan eltűnnek.Komoly mértékben erősödhetnek meg a visegrádi együttműködés tagjai közötti összetartó kötelékek, illetve kaphat erőre a Három Tenger Kezdeményezés tagállamai közötti együttműködés.

Hacsak a Nyugat társadalmai még időben fel nem ébrednek aléltságukból, és ki nem kényszerítik országaik vezetőinek a lecserélését olyanokra, akik az álhumanizmust visszaszorítva végre saját állampolgáraik védelmében lépnek fel.

Konrad Sutarski

A szerző Magyarországon élő lengyel író és történész


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »