A világ leggazdagabb liberális demokráciái vasárnap a német Alpokban tárgyaltak, esősorban az orosz-ukrán háborúból. A retorika a “Putyin háborújától” elmozdult a “demokráciák és autokráciák” közti konfliktusra. Ugyanis már nem csak Oroszország volt a résztvevők fókuszában, hanem az USA ősellensége, Kína is. Ennek megfelelően a G7-es országvezetők 600 milliárd dolláros globális infrastrukturális programot hirdettek, ellensúlyozandó a kínai politikai és kereskedelmi befolyás terjeszkedését.
Joe Biden amerikai elnök arról beszélt, hogy “nemzetünk és a világ történelmi irányváltáshoz érkezett”. Majd elmondta, hogy az Egyesült Államok következő öt évben 200 milliárd dollárt áldozna (részben állami részben magántőkéből) az infrastrukturális alap létrehozására. Ehhez az EU tagállamai további 300 milliárd eurót adnának hozzá, a többi tag hozzájárulásával együtt ez bő 600 milliárd dolláros keret lesz.
Biden egyszer sem használta a nyilatkozatok során a “Kína” elnevezést, helyette arról beszélt, hogy a “demokráciák mindent megtesznek, hogy diadalmaskodjanak az autokráciák felett”.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kijelentette, hogy a cél az, hogy pozitív impulzust adjanak a világnak, megmutatva a fejlődő világnak hogy van választási lehetőségük (Kína elképesztő befolyásra tett szert a harmadik világ országaiban, különösen Afrikában, az USA és Európa gyakorlatilag lemaradt).
Az infrastrukturális alap terve nem új keletű. A tavalyi, Nagy-Britanniában megrendezett G7-csúcson már elfogadták, csak épp nem történt előrelépés. A terv alig titkolt célja, hogy versenyre keljen Kína Egy Övezet, Egy Út programjával, amely infrastrukturális vonalakon keresztül húzza közelebb magához a fejlődő világ országait.
A hangzatos nyilatkozatok ellenére a terv a globális célok helyett könnyen ellaposodhat. Az operatív célkitűzések között ugyanis jelenleg olyan projektek állnak, mint az amerikai napenergia-projekt Angolában, egy vakcinagyártó egység Szenegálbann, egy moduláris reaktor Romániában, és egy 1000 mérföldes tenger alatti távközlési kábel Szingapúr Egyiptomon és Afrika szarván át Franciaországig.
Az új alap egyben pénzt akar fordítani arra, hogy a régi szénerőművek leállítására ösztönözze a harmadik világ országait. Németország például 300 millió eurót ad erre a célra Dél-Afrikának.
A célok áttütő erejét természetesen nem csak a szándékok korlátozták, hanem a globális infláció ami miatt drágábbá váltak projektek.
Körkép.sk, politico.eu
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
