A G7-csúcs tanulságai

A G7-csúcs tanulságai

A G7-ek hét végi találkozója kapcsán mindenki kereskedelmi háborúról, a megemelt vámok gazdasági következményeiről beszél. Donald Trump amerikai elnököt azzal vádolják, hogy protekcionista gazdaságpolitikája szétzilálja a világgazdaságot, megrekeszti a válság után végre megindult gazdasági fellendülést. Nem esik szó azonban egy sokkal fontosabb dologról, arról, hogy a háttérben a gazdaságok szerkezeti változásai és a technológiai haladás kínálta lehetőségek kihasználására való törekvés stratégiái is kirajzolódnak.

Trump ezen termékek esetén választási ígéreteit akarja betartani: viszonylag egyszerű acélipari, autóipari és mezőgazdasági munkahelyeket akar megőrizni, ameddig csak lehet. Ezt ígérte az úgynevezett „kékgalléros” munkásember választóinak. Csakhogy az amerikai gazdaság versenyképessége hosszabb távon nem ezektől a munkahelyektől függ.
Az USA versenyképességi listá­kon való vezető pozíciójának alap­­ve­tő oka a tudásgazdaságának, a tu­dásintenzív, innovatív ágazatainak és a szolgáltató szektorainak az ereje. Miközben az EU az acél- és alumínium-, valamint a gépjárműexportja megdrágítása ellen küzd, az USA-nak már most számottevő kereskedelmi többlete van szinte a világ minden országával szemben, az EU-t is beleértve, a tudásalapú szolgáltatások területén.

Az Amerikai Statisztikai Hivatal (US Census Bureau) legfrissebb jelentése szerint a szolgáltatások területén 2017-ben az EU-val 51,4 milliárd dollár, Kínával 40,2 milliárd dollár, Kanadával pedig 25,4 milliárd dollár volt a kereskedelmi többlete, és a tendenciáját tekintve a többlet értéke növekszik. Persze ez értékben alacsonyabb, mint a termékkereskedelemben elszenvedett kereskedelmi hiány.

A termék- és szolgáltatáskereskedelem terén együttesen az USA-nak továbbra is Kínával szemben van a legnagyobb kereskedelmi hiánya, a második helyen Mexikó, a harmadik helyen Japán és a negyediken Németország van. Ennek ellenére a szolgáltatások területén tapasztalható többlet rámutat arra, hogy ezekben a szektorokban az USA-nak valószínűleg versenyelőnye van partnereivel szemben. A tudásalapú szolgáltatások között szerepelnek a külföldről befolyó szellemitermék-díjak, a pénzügyi, banki, biztosítási, műszaki, technológiai és informatikai szolgáltatások.

Ezek a szolgáltatások általában nagy hozzáadott értéket állítanak elő, és ami szintén nem elhanyagolható, jól fizető munkahelyeket tartanak fenn, illetve teremtenek. Éppen ezért

A tudásalapú szolgáltatásokkal és a kiváló piaci munkával való versenyhez azonban jól és magas szinten képzett munkaerőre van szükség. Ezt a tendenciát fel fogja erősíteni a negyedik ipari forradalom, amely számottevő arányban hoz létre új tudásalapú, informatikai szolgáltatási munkahelyeket. A szolgáltatásokban, azokon belül a nagyobb hozzáadott értéket előállító tudásintenzív szolgáltatásokban rejlő és bővülő piaci lehetőségeket a magyar cégeknek és a magyar gazdaságpolitikának egyaránt fel kell ismernie. Ugyanakkor annak is tudatosulnia kell mindenkiben, hogy ezen lehetőségek kihasználásához időben be kell ruházni a tudástőke megerősítésébe, megfelelő szintre hozásába.


Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »