A fuvarozók szerint csak a pénz érdekli a biztosítótársaságokat

A fuvarozók szerint csak a pénz érdekli a biztosítótársaságokat

A biztosítók úgy állapítják meg a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítá­sok (RCA) árát, mint a bazárban – szögezi le hétfői közös közleményében a négy nagy romániai fuvarozói munkáltatói szövetség, az UNTRR, a FORT, az APULUM, valamint az APTE 2002.

w 7 rca blg_b

A Pénzügyi Felügyelet (ASF) és a Biztosításokat Felügyelő Bizottság (CSA) adatai alapján készített elemzésük szerint 2005 és 2015 között a biztosítókhoz 5,7 milliárd euró folyt be kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokból, míg ezalatt az idő alatt 3,7 milliárd euró értékben fizettek kártérítést kötelező biztosítási kötvények után.

„Kétmilliárd euró maradt tehát a zsebükben adminisztrációs költségekre és profitnak” – mutatnak rá a közúti szállítók, felróva a biztosítóknak, hogy „annyi éve panaszkodnak, hogy ez egy nem jövedelmező üzleti vonal, de azért foggal-körömmel ragaszkodnak az ebből befolyó összegekhez”.„A biztosítók azt mondják, hogy a gázolaj drágább, mint az RCA-kötvény. Mi azt javasoljuk, hogy fizessünk akkora biztosításokat, mint a többi európai országban. A gázolaj tekintetében nincs 300 százalékos különbség az európai uniós tagállamok között – szögezik le. – Mivel a kenyér árát is szóba hozzák, emlékeztetnénk a biztosítókat, hogy a kenyér alapvető szükséglet, de nem kötelező, a polgárokat nem büntetik meg, ha nem esznek kenyeret. De az RCA, az kötelező, ha nem kötöd meg, megbírságolnak, és elvehetik az autód dokumentumait. És mivel megtehetik, és senkit sem zavar, a biztosítók úgy alakítják ezeket a díjszabásokat, ahogy akarják.”

COTAR: a parlament ne siessen
Az egyik legnagyobb fuvarozói szövetség, a COTAR is a nyerészkedés szándékát rója fel a biztosítóknak, amelyek legfőbb célja a közúti szállítók szerint, hogy minél drágább legyen a kötelező gépjármű-biztosítás a továbbiakban is. Ezt a következtetést a Romániai Biztosító Társaságok Országos Szövetségének (UNSAR) a képviselőház költségvetési és pénzügyi bizottságához eljuttatott módosító javaslatai alapján vonták le. „A biztosítási multik továbbra is csak két dolgot akarnak: hogy megemeljék a kötelező biztosítások szintjét, amit már meg is tettek, és minél kevesebb kártérítést fizessenek, ami megtörténhet, ha a honatyák elfogadják a beterjesztetett módosító javaslatokat” – idézi a COTAR hétfői közleménye Vasile Ştefănescu elnököt, aki szerint az UNSAR mindössze a „fejőstehenet” látja a romániai lakosságban.

A fuvarozói szövetség egyúttal felszólította a parlamentet, hogy ne siessenek a kötelező biztosításokról szóló törvénnyel, várják meg, hogy milyen hatása lesz a nemrég elfogadott sürgősségi kormányrendeletnek, s azután hozzák meg a végső döntéseket. A közúti szállítók a múlt héten azzal a kéréssel fordultak egyébként a honatyákhoz, hogy amikor elkészül a végleges törvénytervezet, a plénum szavazása előtt bocsássák közvitára a dokumentumot, hogy mindenki véleményezhesse, „és az esetleges hibákat ki lehessen javítani”.

Mint ismeretes, a biztosítók azzal érveltek az áremelés szükségessége mellett, hogy nagyon sok a baleset, bevételeikből pedig nem tudják fedezni a kártérítéseket. A kormány most sürgősségi rendelettel próbálja kordában tartani a piacot, amíg a parlament el nem fogadja az új szabályokat tartalmazó törvényt. Ez a rendelet ideiglenesen befagyasztja a kötelező felelősségbiztosítások díjszabását, azt viszont hogy milyen szinten, az elkövetkező időszakban kell meghatároznia a Pénzügyi Felügyeletnek.

Biztosítási rendőrséget alakítanának

A biztosítási csalások elérik az évi 400 millió eurót (1,7-1,8 milliárd lej), ezért a Pénzügyi Felügyelet (ASF) úgynevezett biztosítási rendőrség létrehozását tervezi – számolt be a Digi 24 hírtelevízió. A precedens nélküli csalásellenes hatóság minden gyanúsnak tűnő ügyet kivizsgálna, hogy minél jobban vissza tudja szorítani a csalásokat. A hatóságot, ami az eddigi bejelentések alapján a Biztosításicsalás-ellenes Iroda (BAFA) nevet viselné, az ASF elnöke, Mișu Negriţoiu koordinálná, és a működés első három évében a felügyelet finanszírozná a működését. A BAFA alkalmazottai volt ügyészek, rendőrök vagy a titkosszolgálatok korábbi alkalmazottai lennének, hasonló szervre a biztosítási társaságoknál találunk példát. A hírtelevízió viszont arra is felhívja a figyelmet, hogy a Biztosításicsalás-ellenes Iroda olyan hatalmat és kötelezettségeket kapna, amik ellentmondanak az ASF egyik fontos feladatának, a fogyasztók védelmezésének.


Forrás:kronika.ro
Tovább a cikkre »